Nem érdemes tovább keresni a vékonycsőrű pólingot?

Vágólapra másolva!

Ugyan több évtizede alig volt egy-egy észlelése a fajnak, egy új tanulmány alapján javaslat született arra, hogy a vékonycsőrű pólingot (Numenius tenuirostris) kihaltnak nyilvánítsák. Ezzel lényegében szertefoszlott az utolsó remény is arra, hogy ezt a ritka partimadarat bárki újra megpillantsa. Ez az első olyan ismert modern kori kihalás, mely egy Nyugat-Palearktisz (Európa, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia) területén élő madárfajt érint.

[origo]

Vágólapra másolva!

kihalások élőhelypusztulás állatvédelem madarak természetvédelem vonuló madarak Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

A vékonycsőrű póling mindig is legendás státuszt töltött be a madármegfigyelők körében. Sosem volt gyakori, költőhelyei pedig csak részben voltak ismertek.

Vékonycsőrű póling Marokkóban. Fotó: Chris Gomersall, rspbimages.com
Fotó: Chris Gomersall, rspbimages.com / Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Az utolsó jól dokumentált fészket pontosan 100 éve, 1924-ben találták az Omszki régió területen, Oroszországban, Tara közelében. Azóta a költőhelyek ismeretlenek maradtak, annak ellenére, hogy a fajt többen intenzíven kutatták. Izotópelemzés alapján feltételezhető, hogy egy populáció egykor a kazahsztáni sztyeppéken is költött.

A vékonycsőrű póling vonuló faj volt, telelőhelyei a Földközi-tenger környéki sekély édesvízi élőhelyek voltak. Különösen ismert helyszín volt Észak-Marokkó, ahol a faj utolsó, széles körben elfogadott megfigyelése történt 1995-ben.

2001. április 15-én magyar terepmadarászok Apajon is megfigyeltek egy vékonycsőrű pólingnak határozott madarat, a leírásban közölt információk alapján az adatot az MME Nomenclator Bizottsága is hitelesítette. Azonban megfelelő fényképes dokumentáció hiányában ezt a megfigyelést a nemzetközi szakmai stáb nem tekinti minden kétséget kizáróan hitelesnek. A Nomenclator Bizottság a faj állományának katasztrofális alakulása miatt a közeljövőben újra meg fogja vizsgálni a hazai észlelések – így a 2001-es apaji megfigyelés – rendelkezésre álló adatait. A vékonycsőrű pólingnak az 1990-es években 7 hazai megfigyelését hitelesítette a bizottság, ezek közül azonban csupán egy leírás rendelkezik fényképes dokumentációval.

A kihaláshoz vezető okok

Bár a faj hanyatlásához vezető okok máig nem teljesen ismertek, az Ibis madártani folyóiratban megjelent tanulmány az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági gyakorlatok, kisebb mértékben a vadászat és a telelő területeken található élőhelyek degradációját emelte ki a faj eltűnéséhez vezető tényezők között.

A tanulmányt az RSPB (Angol Királyi Madárvédelmi Társaság), a BirdLife International, a Naturalis Biodiversity Center és az angol Természettudományi Múzeum kutatói állították össze olyan objektív statisztikai elemzés alapján, amely a faj veszélyeztető tényezőit, a megfigyelési adatokat és a múzeumi példányokat vette figyelembe. Ezek alapján jutottak arra az eredményre, hogy a faj 99,6%-os valószínűséggel már kipusztult, és ez az esemény kb. az 1995-ös, utolsó megfigyelés környékére tehető.

Felkészül….

Alex Berryman, a BirdLife International Vörös Listával foglalkozó munkatársa és a tanulmány társszerzője, így nyilatkozott: "A vékonycsőrű póling kipusztulása egyfajta figyelmeztetés. 1500 óta több mint 150 madárfaj halt ki globálisan. A szigetekre behurcolt invazív fajok okozták ezeknek a kipusztulásoknak a 90%-át. Azonban míg a szigeteken lassulni látszik ez a hullám, a kontinentális területeken történő kihalások aránya növekszik, amelyet az élőhelyek eltűnése, a túlhasználat és egyéb veszélyeztető tényezők okoznak.

Sürgős természetvédelmi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a madárállományok regenerálódni tudjanak, ezek hiányában fel kell készüljünk egy sokkal nagyobb kihalási hullámra.

Nicola Crockford, az RSPB vezető szakpolitikai munkatársa hozzátette: "Ez az évszázad egyik leglesújtóbb természetvédelmi történése, és tökéletesen rávilágít arra, hogy milyen célért dolgoznak a madárvédelmi szervezetek világszerte. Nem másért, minthogy megakadályozzuk a fajok kihalását."

A kihalás örökre szól. Ez a hír is rámutat arra, hogy a nagy póling, a nagy goda és számos egyéb vonuló partimadárfajért tett védelmi erőfeszítések nem tűrnek halasztást, hiszen meg kell akadályozni, hogy ezek a fajok a vékonycsőrű póling sorsára jussanak.

(Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: https://mme.hu/)