Nyugat-Európa keresi a magyar munkaerőt

Jók a lehetőségek külföldi munkavállalásra, ugyanis Nyugat-Európa munkaerőhiánnyal küzd. Nemzetközi álláspiaci körképünkből kiderül, a diplomások közül mérnökként, orvosként könnyű a kijutás megfelelő nyelvtudás birtokában. Keresettek az építőipari szakmunkások, a betegápolók, a pincérek és a konyhai kisegítők is. A nyugati uniós tagállamok képviselői a múlt héten Magyarországon kutattak munkaerő után két állásbörzén.

A múlt héten Dublintól Esztergomig Európa 230 városában népszerűsítette az Európai Unió Foglalkoztatási Szolgálata (EURES) a közösségen belüli, tagországok közötti munkavállalást. Az Európai Mobilitási Hét keretében Magyarországra is ellátogattak az EU tagországok munkavállalási tanácsadói és több cég képviselője, akiktől a külföldre készülő magyarok az esztergomi és a budapesti állásbörzén személyesen is kérhettek tanácsot.

A tanácsadókkal és a cégek képviselőivel beszélgetve kiderült, a nyugati és a skandináv uniós tagországok munkaerőigénye hasonló. A diplomások közül a gépész- és villamosmérnökök, az informatikusok, az általános orvosok és a fogorvosok számítanak kapósnak. Persze csak akkor, ha végzettségük szakmai tapasztalattal és magas szintű angoltudással párosul. A svéd és finn EURES-tanácsadók elmondták, náluk az egészségügy küzd szakemberhiánnyal. Nem ritka, hogy az egészségügyi szolgáltatók Kelet-Közép-Európába utaznak és helyben a munkaügyi központok közreműködésével vadásznak orvosokra, gyógyszerészekre, akiknek a későbbiekben a nyelvtanulását és a beilleszkedését is fedezik.
Finnországban jók a lehetőségek informatikusként elhelyezkedni. E területen nem feltétel a finn nyelv ismerete, kizárólag angollal is lehet boldogulni. Azt azonban a finn EURES tanácsadó hozzátette, könnyebb a munkahelyi beilleszkedés, ha valaki akár alapszinten is, de beszéli a helyi nyelvet.

Felmérik a magyar munkaerőt a németek

Különösen nagy mérnök- és építőipari szakmunkáshiányról számoltak be a német munkaügyi központ (Bundesagentur für Arbeit) képviselői. Részlegük - a Zentrale Auslands- und Fachvermittlung - eredetileg azért jött létre, hogy segítsen a munkanélküli németek külföldi -főleg ausztriai és svájci - állásszerzésében. A német álláspiacon azonban az utóbbi egy évben fordulat állt be: drasztikusan csökkent a munkanélküliség, elindult felfelé a gazdaság, nagy lett a munkaerőhiány különösen a német középvállalatok körében. A részleg most azt a feladatot kapta, mérje fel a kelet-közép-európai "mozdítható" munkaerő-potenciált, ezért is látogattak el a magyar állásbörzékre. Elképzelhető, hogy a német kormány a közeljövőben könnyít az eddigi munkaerőstopon, és zöld utat enged néhány szektorban a kelet-közép-európai uniós tagországok munkavállalóinak.

Mérnököket kerestek az írek

Írországban és az Egyesült Királyságban - a németekhez és a skandináv országokhoz hasonlóan - műszaki, építőipari és egészségügyi területen mutatkozik igény külföldi munkavállalókra. Egy hajókat gyártó skót cégtől egyenesen a menedzserek jöttek el Esztergomba és Budapestre gépész, villamosmérnökök és technikusok után kutatva.

Egy nagy ír élelmiszeripari cég henteseket és csontozókat keresett. A vállalat toborzási szakértője megjegyezte, a pályázásnál a szakmai tapasztalat fontos, kérdőívet töltetnek ki a jelentkezőkkel és minimális angoltudást várnak el. Ha megfelel a jelentkező, egy-két héten belül kezdhet, az induláshoz és az áttelepüléshez a cég minden segítséget megad. Összesen 4 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, mintegy negyven magyar dolgozik náluk, nagyobb számban lengyeleket és litvánokat alkalmaznak. Marhacsontozóként heti 350 eurót lehet keresni, amiből az adólevonás után 330 euró tartható meg. Aki jól és sokat dolgozik, heti 550 eurót is megkereshet, ahhoz azonban pörögni kell...
A magyarok Angliában és Írországban ácsként, asztalosként, autószerelőként és sofőrként 8 fontos, illetve 12 eurós (3000 forint) órabérre számíthatnak. A szakképzettséget nem igénylő, vendéglátós, szállodás munkakörökben - például konyhai kisegítés, betanított gyári szalagmunka - 5,5 fontos (2000 forint) órabért ajánlanak.

Az EURES dán képviselője szintén az egészségügyet, az építőipart és a vendéglátást emelte ki a munkaerőhiánnyal küszködő területek közül. Elmondta, ugyan országába a magyar munkavállalók továbbra is munkavállalási engedéllyel juthatnak ki, 2004 óta egyszerűsödött a rendszer. Elegendő, ha a munkaadó eljuttatja a munkavállalási engedélykérelmét az illetékes hatósághoz, a vendégmunkás már az engedélyezési eljárás alatt dolgozhat.