Írországhoz hasonlóan emelkedett a munkanélküliek száma Ausztriában is. Januárban 12,2 százalékkal - 30 ezer fővel - több állástalant tartottak nyilván, mint egy évvel ezelőtt. Az osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat (AMS) adatai szerint a munkanélküliek száma ismét átlépte a bűvös háromszázezres határt, és összesen 301 529-et - a munkaképes lakosság arányában 12,2 százalékot - tett ki január végén. Legutoljára 2006-ban volt ilyen magas a munkanélküliségi ráta az alpesi országban. Megkezdődtek a leépítések az autó- és az elektronikai ipari üzemekben, ezek mintegy tízezer magyar ingázó munkaviszonyát érinthetik - nyilatkozta a Népszabadságnak Horváth Csaba, az Interregionális Szakszervezeti Tanács (IGR) projektmenedzsere. Tájékoztatása szerint a nyugat-dunántúli megyék és Burgenland közös munkavállalói érdek-képviseleti szervezetének irodáiban már megjelentek azok az első elbocsátottak, akik Burgenlandban, Stájerországban, illetve Alsó-Ausztriában dolgoztak.
Minden negyedik ingázó vendéglátós
Az elbocsátásokat egyelőre a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ adatai nem támasztják alá. Mizda Krisztina, a központ EURES és migráns tanácsadója elmondta, decemberben nem nőtt számottevően azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik ausztriai munkavállalás alapján igénylik a hazai ellátást.
"Az ausztriai munkavállalás változatlanul vonzó a magyarok számára. Az osztrákok erre az évre 2700 főre emelték az ingázói keretszámot, amely 150 új engedély kiadásának lehetőségét jelenti vendéglátás és egyéb kategóriában szakképzettséget igénylő munkakörökben. A keretet valószínűleg idén is teljesen kihasználjuk" - mondta Mizda Krisztina. Ennek a munkavállalási formának az előnye, hogy Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megye lakosai 6 hónapra munkavállalási engedélyhez jutnak a megadott keretszámon belül, amely továbbfoglalkoztatás esetén 6 hónappal hosszabbítható és egy év után engedélymentességre jogosít, tehát nem kell további engedély a munkavállaláshoz. A legtöbben a vendéglátásban (felszolgálóként, szakácsként, konyhai kisegítőként) kívánnak dolgozni (25%). Őket az építőiparban foglalkoztatottak (festők 11%) követik, majd tehergépkocsi-vezetők (5%) és a mezőgazdaság kategóriába sorolt borászati dolgozók követik (2%).
Jönnek az osztrákok toborozni
A magyar munkavállalók Ausztriában gyakornoki egyezmény keretében is munkavállalási engedélyhez juthatnak. Érdekesség, hogy az 1800 fős gyakornoki keretet évek óta nem tudjuk kitölteni. Tavaly például csak 714 fő pályázott: kétharmaduk a vendéglátásban, 27 százalékuk az építőiparban akart így elhelyezkedni. A gyakornoki munkavállalás feltétele a 35 év alatti életkor, a szakképzettség, és az igazolt nyelvtudás. Csökkenti a kedvet, hogy a munkavállalási engedély maximum 50 hétre érvényes és nem hosszabbítható meg.
2009-re összességében kevesebb magyar munkavállalóval számolnak Ausztriában. Ebben szerepet játszik, hogy mérséklődik az osztrák cégek munkaerőigénye, a megüresedő álláshelyeket pedig első körben helyi munkaerővel igyekeznek pótolni. Ettől függetlenül vannak munkaerő-keresések. Mizda Krisztina elmondta, rendszeresen jönnek az osztrák munkaügyi kirendeltségekről Magyarországra munkaerőt toborozni. Tavaly ősszel például az idei síszezonra kerestek Tirolba szakácsokat, felszolgálókat, szobalányokat a Nyugat-Dunántúl több városában. Az alkalmazás feltétele itt is a szakképzettség és a munkatapasztalat mellett a kommunikációképes nyelvtudás volt.
"Érezzük a nagyobb érdeklődést az osztrák munkalehetőségek iránt, viszont sok, a feltételeknek nem megfelelő jelentkezés érkezik" - foglalja össze a helyzetet a tanácsadó.
Karácsony Zoltán