Ellenőrizhetik a munkahelyi internet-használatot

E-mailezésssel, honlapok privát célú olvasgatásával több órát is eltölthet egy dolgozó anélkül, hogy mindeközben érdemben foglalkozna a munkájával. Mit tehet a főnök a munkakiesés ellen? Hogyan ellenőrzik a cégek a munkahelyi privát célú internethasználatot?

A megkérdezett cégek többsége vagy a munkaszerződésben vagy annak mellékletében hozzájárulást kér a dolgozóktól az internetforgalom ellenőrzéséhez.
Így van ez a kaputechnikai termékek gyártásával foglalkozó Kling Kft-nél is. Kling Sándorné ügyvezető azonban hozzáteszi egyáltalán nem jellemző, hogy a főnökök élnének a lehetőséggel. Eddig ugyanis nem volt indokolt az e-mailek ellenőrzése, egyik munkatársunk esetében sem tapasztaltuk, hogy magánlevelezgetéssel töltené munkaidejét. A kollégák munkára használják a világhálót " - mondja az 50 fős cég vezetője.

Hasonlóan engedékeny dolgozóival szemben a közel 500 főt foglalkoztató Piszke Papír Zrt is. A vállalatnál sincs korlátozva a világhálón való szörfözés, a honlapok mindenki számára elérhetőek. Bár az e-mailezéssel kapcsolatban tervezik a korlátozást, ám azt sem az esetlegesen elvesztegetett munkaórák miatt, hanem elsősorban biztonsági okokból.

"A folyamatos vírusveszély miatt döntöttünk úgy, a közeljövőben változtatunk politikánkon, és ellenőrizni fogjuk a céges e-maileket. Természetesen minderről tájékoztatni fogjuk dolgozóinkat, illetve kérni fogjuk hozzájárulásukat az elektronikus levelek ellenőrzésére. Az ehhez szükséges nyilatkozat tervezete egyébként már elkészült, és hamarosan a munkatársak elé kerül" - mondja Babos Csaba, a cég személyzeti igazgatója.

Szigor a multiknál

Nagyobb a szigor a Raiffeisen Bank Zrt-nél, elsősorban bankbiztonsági okokból.
A kifelé menő adatforgalomnál fő szempont, hogy bizalmas információk ne szivárogjanak ki. "A dolgozók bárkinek írhatnak e-mailt, e tekintetben nincs korlátozás, a cégen belüli levelezést sem kontrolláljuk. A befelé irányuló elektronikus levelek természetesen szintén átesnek biztonsági vizsgálaton, amelynek során például vírusvédelmet is biztosítunk" - tudtuk meg Rigó Imrétől, a Raiffeisen Bank HR igazgatójától.

A bank belső rendszerében korlátozza az internetes weboldalak elérést. "Az olyan weboldalak, melyek kockázatot jelentenek, valamint amelyek etikai szempontból nem kívánatosak - megbotránkoztatóak vagy gyűlöletkeltésre alkalmasak -, egyáltalán nem érhetőek el a bank számítógépeiről", teszi hozzá a HR-vezető.
A Raiffeisennél folyamatban van az internet használati politika megújítása, valamelyest engednek a szigoron. "A már említett kategóriákba nem tartozó, de eddig munkaidőben tiltott oldalak hozzáférését engedélyezzük. Úgy látjuk, munkatársaink túlnyomó része nem él vissza az Internet adta lehetőségekkel" - mondja Rigó Imre.

A Raiffeisen Bankhoz hasonlóan korlátozza az internet-használatot az Avon is. "Bizonyos oldalak elérhetetlenek a dolgozók számára, ilyenek például a szexuális tartalmú site-ok vagy az online játékokat kínáló oldalak. Ez évek óta így van a cégnél, és nemcsak Magyarországon, hanem az Avon összes leányvállalatánál. Az e-mailezést egyébként nem ellenőrzik a vezetők, ahogy azt sem, milyen oldalakat nézegetnek napközben a kollégák" - tájékoztatott Benedek Barbara, a kozmetikai cég HR-munkatársa.

Hozzájárulással ellenőrizhető az internetezés

Felvetődik a kérdés: mit ellenőrizhet a munkaadó és milyen kikötéssel? Dr. Sipos Márta munkajogász arról tájékozatott, jelenleg hatályos jogszabályok szerint a céges postafiókról küldött illetve az oda érkező leveleket a munkáltató ellenőrizheti, ha az ellenőrzésről és annak pontos részleteiről tájékoztatta a dolgozókat, illetve hozzájárulásukat kérte. A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis a foglalkoztatónak teljes körű joga van a munkavégzéssel összefüggő teljesítményt vizsgálni. És ebbe az elektronikus levél-küldés is beletartozik.

A helyzet azonban nem teljesen tisztázott, ugyanis az adatvédelmi biztos a fentiekkel szemben aggályosnak tartja a bejövő levelek elolvasását. Véleménye szerint a személyiségi jogok miatt ahhoz a küldő személynek a hozzájárulása is szükséges lenne, a bejövő e-maileket csak az érintett felhatalmazása alapján lehet kezelni.
Persze praktikusan gondolkodva elég nehezen lehetne betartani az adatvédelmi biztos állásfoglalását. Életszerűtlennek és technikailag nehezen kivitelezhetőnek tűnik, hogy a munkáltató minden céges e-mail címre író személytől jóváhagyást kérjen az e-mailek ellenőrzéséhez...

Oroszi Babett