Idén tizedik alkalommal nyitotta meg kapuit a Nyelvparádé kiállítás, amely ebben az évben új helyszínt kapott. A rendezvényt évekig a Westend tetőteraszán tartották, azonban már kinőtte régi helyszínét, így 2009-ben átköltözött a Hungexpo Budapesti Vásárközpont területére. Meglepődve tapasztaltuk, hogy nem csak a nyelviskolák képviseltetik magukat, hanem igazából szinte mindenki, akinek bármilyen szinten is köze van külföldhöz, és/vagy a nyelvekhez. Így a látogatók a nyelvtanulási lehetőségek mellett egyúttal a külföldi elhelyezkedési esélyeiket is felmérhetik több területen, de vásárolhatnak maguknak különböző tankönyveket és segédanyagokat is az otthoni nyelvtanuláshoz. Standot állítottak többek között a különböző au-pair közvetítők, az óceánjáró hajós munkák specialistái, a külföldi munkaközvetítők, de még magánfőiskolák is. Tehát a kínálat gazdag és nem szabad, hogy bárkit is megtévesszen a rendezvény területének nagysága, amely laza nézelődős tempóban fél óra alatt bejárható.
70 százalék angolul tanul
Első utunk egy nyelviskola standjához vezetett, ahol a tanulmányi igazgató a jelenlegi nyelvtanulási trendekről beszélt. "Még mindig egyértelműen angolul tanulnak a legtöbben, a tanfolyamaink 70 százaléka különböző szintű angol nyelvtanfolyamok és csak ezután következik az összes többi nyelv." Tóth Ildikó elmondása szerint a különböző nyelveket más-más okokból választják a tanulni vágyók. "Az angolt tanulók leggyakoribb motivációja a nyelvvizsga megszerzése a diplomához. Emellett sokan azért iratkoznak be, mert a már meglévő munkájukhoz kell, vagy mert úgy érzik, hogy így majd könnyebben fognak új munkát találni. A németet és az oroszt többnyire azért választják, mert német, vagy orosz cégnél dolgoznak, a különleges nyelveket - mint például a japán - pedig legtöbbször hobbinak, a kulturális háttér miatt tanulják az emberek" - tudtuk meg a Katedra Nyelviskola tanulmányi igazgatójától.
A nyelviskola statisztikáiból kiderül, hogy az idősebbek továbbra sem igyekeznek bepótolni nyelvtudásbeli hiányosságaikat. A legtöbb nyelvtanuló (34%) a 25 és 29 év közötti korosztályból kerül ki, utánuk pedig 18 százalékkal a 30 és 34 év közöttiek következnek.. Ahogy azt a tanulmányi igazgató elmondta, a legtöbben (70%) angolul szeretnének tanulni, 7 százalék választja a németet, 6,5 százalék a spanyolt, 5,7 százalék az olaszt, 4,3 százalék pedig a franciát.
Külföldi munka: kell a helyi nyelv ismerete
Következő állomásunk az EURES (Európai Foglalkoztatási Mobilitás) pultja volt, ahol a tanácsadó a magyarok külföldi elhelyezkedéssel kapcsolatos igényeit firtattuk. "Továbbra is Anglia és Írország a legnépszerűbb célpontok itthon, ami leginkább azért van, mert a magyarok többsége angolul tud. Ez már leszűkíti a kört erre a két országra, esetleg még Hollandia jöhet számításba, mert ott is el lehet boldogulni az angollal." Az EURES tanácsadó hozzátette, hogy aki diplomával szeretne a végzettségének megfelelően elhelyezkedni, annak messze nem elegendő az angol, hanem mellé tudnia kell a célország nyelvén és ismernie kell még egy idegen nyelvet.
Bejutás az angol egészségügybe
Az EURES standjától nem messze egy orvosokat, fogorvosokat és gyógyszerészeket Angliába közvetítető cég standjához érkeztünk. "Jelentkező van bőven, viszont azok nyelvtudása már hagy némi kívánnivalót maga után. A legtöbb orvos maximum középfokon tud angolul, de ahhoz, hogy Angliában egy magánklinikán dolgozhassanak magabiztos, felsőfokú nyelvtudás szükséges. Ez a legnagyobb probléma a mai diplomás egészségügyi dolgozókkal" - fejtette ki véleményét az A-Team Hungary Kft képviselője.
Dorofejev Tamara