A diákmunkák átlag órabére szinte országszerte a 450-550 forint közötti sávban mozog. A legnépszerűbbeknek még mindig a könnyebb irodai munkák (adatrögzítés, borítékolás, fénymásolás) számítanak. Gyakran szerepel emellett a munkakínálatban a hipermarketekben végezhető kasszás, árufeltöltői vagy vevőszolgálati munka. Gyakori munka még a szórólapozás, a telefonos marketing, a kóstoltatás, a promóció. Természetesen a fenti órabérek egyáltalán nem jelentik a kategória felső határát. "Egy egyetemista, nyelveket kimagasló szinten beszélő vagy informatikai területen tanuló fiatal számára még az 1000-1200 forintos órabér sem ritka tolmács vagy informatikai munkakörökben " - mondja Kozma Ferenc, a Pensum Iskolaszövetkezet elnöke.
64 százalék a megélhetés miatt vállal diákmunkát
A pénznek természetesen az elérhető órabérek nagyságától függetlenül mindenkinél megvan a helye. Sajnos azonban nem mindenki a nyaralás, a kiszemelt laptop vagy jogosítvány árának összegyűjtéséért választja a munka világát nyaranta vagy épp a tanév alatt. A diákmunka egyre több fiatalnál megélhetési kérdés is. "Ma Magyarországon mintegy 150 ezer fiatal választja rendszeresen a diákmunkát. Meglepő, de sajnos igaz, hogy 64 százalékuk a megélhetés és családjuk anyagi helyzetének megkönnyítése miatt döntött e pénzkereseti forma mellett. További 17 százalékuk a buli, a társaság kedvéért, párja, barátai vagy kollégiumi szobatársai ösztönzésére vállal diákmunkát"- utalt Szűcs Attila, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) titkára a szervezet nemrégiben 1500 fő megkérdezésével készített felmérésére.
A kutatásból az is kiderült, a többség nem karrierépítési eszköznek tartja a diákmunkát. Időnként akadnak olyanok is, akik kiskapukereséssel, a szürke vagy feketegazdaságban keresik diákként a boldogulásukat. Nem hivatalos munkát kínáló rokon, szomszéd vagy környékbeli vállalkozás, kisbolt szinte mindenhol akad. A nyári munkavállalás ilyen formáját azonban nem ajánlja az ISZOSZ főtitkára. "Iskolaszövetkezetnél célszerű diákmunkát keresni - hacsak nem akarja a fiatal, hogy a tervezett nyári munka keserű csalódással érjen véget. Az iskolaszövetkezetek garantálják az írásbeli munkaszerződést, biztosan és időre kifizetik az előre megígért összeget. Emellett a munkavégzés helyszíne sem kérdéses. A szövetkezetek nem küldik ki például balesetveszélyes helyekre dolgozni a fiatalokat"- fűzi hozzá.
A tanév végén a legnagyobb a roham
A munkára vágyóknak célszerű mihamarabb lépni. A válság előtt sem volt mindig egyszerű gyorsan nyári munkához jutniuk a fiataloknak. Csúcsidőben gyakran akár a hatszoros túljelentkezéssel is számolniuk kellett a munkára vágyóknak. A válság erre a tendenciára csak ráerősített. "Mostanában nem ritka, hogy 10-szer annyian szeretnének dolgozni, mint ahány munkalehetőség ténylegesen a rendelkezésükre áll"- ad képet a helyzetről Dienes Tibor, a Jobb Kezek Iskolaszövetkezet elnöke. Tapasztalatai szerint egyébként az iskolaszövetkezetek iránti érdeklődés a tanév vége után nő meg igazán. A Sziget Fesztivál idején észlelhetően csökken, hiszen a fiatalok zöme ilyenkor a fesztivált választja. Ilyenkor könnyebb nyári munkát találni - és persze augusztus végén, amikor a többség a tanév előtt azért pihenne még egy utolsót.
Nyerő stratégia a keresésben
Szerinte a leghatékonyabb diákmunka-keresési taktika a jelenlegi helyzetben, ha a dolgozni vágyó fiatal már az interneten utána jár a munkalehetőségeknek és éberen figyeli a kínálat alakulását. "Állandóan netközelben kell lenni, mert aki kimarad, az lemarad. A legkapósabb ajánlatok gyakran a kihelyezésük után röviddel el is kelnek." Emellett azonnal regisztrálni kell a leginkább szimpatikus munkákra, amelyet személyesen is meg kell erősíteni az iskolaszövetkezetnél. Ehhez a szövetkezetek többségénél diákigazolványra, nappali tagozatos iskolalátogatási igazolásra, adószámra, TAJ-számra, bankszámlaszámra és lakcímkártyára lesz szükség. Emellett a diákmunkát kínálók zöménél úgynevezett részjegyet is váltani kell (nagyjából 500 -1000 forintos értékben). Az összeget általában a diák első fizetéséből vonják le, de kilépéskor természetesen visszakapja azt.
Természetesen felvetődik a kérdés, mi történik, ha a diák hanyagul áll az elvállalt munkához - esetleg rosszul vagy sehogy nem teljesíti a szerződésben vállaltakat? Megkérdezettjeink zöme erre azt válaszolta: nincsenek könnyű helyzetben, mert nincs eszköz a kezükben a szankcionálásra. Igaz, nem is ez a cél - így hát feketelista sincs. A gyakorlat így általában az, hogy első alkalommal még elnézőek a mulasztóval szemben - ám ha mindez többször ismétlődik, nem hívják többet.
Takács Gabriella