Európai önéletrajz - elvétve használják a hazai pályázók

Négy éve került a nyilvánosság elé, tavaly véglegesítették az európai mobilitást elősegíteni hivatott egységes európai önéletrajzot, az Europass CV-t.  Amint összeállításunkból kiderül, a hazai HR-esek idegenkednek tőle, több ponton bírálják, és alig-alig találkoznak a formátummal. Különösen az egyéni kompetenciák felsorolása tűnik bonyolultnak. Nyugat-európai pályázásnál azonban hasznos lehet.

Az "egyéni készségek" rész felesleges?

Az önéletrajz harmadik negyede a HR-esek részéről a legvitatottabb rész: itt kell felsorolni az egyéni készségeket. "A valóság és a pályázók saját véleménye igen távol állhat egymástól, a munkavállalók sokszor nem tudják objektíven megítélni hozzáértésüket, tehetségüket. Elképzelhető, hogy a pályázó úgy érzi, kiváló kommunikációs képességekkel rendelkezik, valójában - vagy a munkáltató szerint - viszont kommunikációs képességei nem érik el ezt a szintet. Ez a rész tehát véleményem szerint nem érdemel ilyen szintű kiemelést egy önéletrajzban" - tájékoztatott Pallagi Erika.

"Ezt a rovatot a jelentkezők az amerikai típusú önéletrajz hobbi rovatához hasonlóan töltik ki, itt is ugyanazokat a képességeket látom ismétlődni: míg a hobbinál a pályázók automatikusan az olvasást, a mozit, a színházat írják be, addig itt a jó kommunikációs készséget, a stressztűrő képességet, és a rugalmasságot"- magyarázta a Grafton vezető tanácsadója.

"Elég zavaró emellett - tette hozzá - , hogy egy külön rovat helyett itt kaptak helyet a számítástechnikai ismeretek, ráadásul a nyelvtudásról is itt kell számot adniuk a pályázóknak. Pedig véleményem szerint ezek a készségek ugyanannyira lényegesek a kiválasztás során, mint a szakmai tapasztalat vagy az iskolák, így ezeket nem ebben, hanem a szakmai tapasztalathoz hasonlóan egy külön rovatban kellene feltüntetni."

Csak ami a munkakörhöz szükséges

Szakértők szerint az a legjobb, ha csak a megpályázott álláshoz szükséges készségek meglétét írjuk le. "Mivel egy elemzői álláshoz legtöbbször nem elvárás a művészi véna, a 'művészi készségek mező kitöltése felesleges" - mondott példát Balázsy Krisztina.

A nyelvtudás rovat kitöltése is problémás, a HR-eseknél pedig az értelmezéssel vannak gondok. Az európai cv-ben ugyanis nem a szokásos alap- közép- és felsőfokú nyelvtudás szavakat használják a szintek megjelölésére, hanem egy összetettebb, hat fokozatú (A1, A2, B1, B2, C1, C2) értékelési rendszer alapján kell megjelölni a nyelvtudás szintjét.

Alaposabb, de nehezebben érthető nyelvtudási rész

A nyelvtudást szövegértésre, beszédre és írásra bontották az alkotók. A1 szinten beszél például, aki képes az egyszerű kapcsolatteremtésre, egyszerű mondatokkal be tudja mutatni a lakóhelyét és ismerőseit. B1 szinten ír, aki egyszerű, folyamatos szövegeket tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. A pályázókat egyébként egy kitöltési útmutató segíti az eligazodásban.

"Ha a HR-esek hozzászoknak ezen jelölésekhez, és megtanulják mely betűjel mit takar, jóval árnyaltabb képet kapnak majd a jelentkező nyelvtudásáról. Egyelőre azonban sok kellemetlenséget okoz ez a jelölési mód, hiszen rengeteg időt elvesz, míg beazonosítjuk a szintmegjelölést" - panaszolta Pallagi Erika.

Az utolsó negyedben az úgynevezett kiegészítő információk kaptak helyet. "Ide ajánlott beírni például, ha az állásért más országba is hajlandóak vagyunk közölni" - jegyezte meg Balázsy Krisztina.

Az európai önéletrajz struktúrája:

Személyes adatok

Megpályázni kívánt munkakör

Szakmai tapasztalat

Iskolai tanulmányok

Egyéni készségek és kompetenciák

Kiegészítő információk

Mellékletek

Az egységes európai önéletrajz minta és a kitöltési útmutató letölthető a www.europass.hu weboldalról

Oroszi Babett