Be kell jelenteni a főnöknek a másodállást

Napi másfél óra telefonos értékesítés otthonról 17 óra után, egy kis fordítás lefekvés előtt, weblapkészítés fusiban. Vonzó lehetőség másodállásban kiegészíteni a havi fixet, ám az újabb munkaviszonyt megtilthatja jelenlegi, "fő" munkaadónk. Ráadásul kötelező bejelenteni, hogy tudásunkat, szakértelmünket máshol is kamatoztatjuk. Érdemes alaposan áttanulmányozni a munkaszerződést, mit lehet és mit nem.

Egyre több internetes portál hirdet mellékállásban végezhető munkalehetőségeket az érdeklődőknek: leggyakrabban üzletkötést, hirdetésszervezést, termékértékesítést, telefonos munkát kínálnak, de fordítókra, tolmácsokra, magántanárokra és webdesignerekre is van kereslet.

A munkaszerződés rendelkezik róla

Joó Zsuzsanna karriertanácsadó kérdésünkre annyit mondott: munkaidőn kívüli tevékenységekkel korántsem egyszerű többletbevételre szert tenni. A céges világban a munkahelyükre újonnan belépőknek ezért érdemes alaposan áttanulmányozni, mit mond a munkaszerződés az "egyéb munkahelyekről", ugyanis előfordulhat, hogy elbocsátás jár érte. Az egyre jellemzőbb feszített munkatempó, elnyújtott munkaidő szintén nem kedvez a "mellékesként" jól jövő összegek megkeresésének.

Az eltitkolás kirúgással is járhat

A munkajogász azonban arról számolt be: a cégek komolyan szankcionálhatják azt, aki munkáltatója tudta nélkül dolgozik máshol. "A munka mellett végzett pénzkereső tevékenyég újabb jogviszonynak minősül. A munkavállaló tehát köteles bejelenteni munkáltatójánál, aki eldöntheti, engedélyezi-e dolgozója számára a mellékállást. Amennyiben a munkavállaló nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, munkáltatója eltilthatja a további munkavégzéstől, és akár fel is mentheti állásából " - magyarázza Dr. Sipos Márta munkajogász.

A munkáltató írásban is kikötheti kizárólagosságát

A szakember arra is rámutatott: mára bevett gyakorlattá vált, hogy a munkaviszony kezdetekor bizonyos cégeknél az újonnan belépőket írásban nyilatkoztatják: máshol nem végeznek munkát, nem működtetnek önálló vállalkozást. "A munkáltatók számos esetben attól tartanak: a munkavállaló a konkurenciánál, hasonló profilú cégnél végzi majd a pluszmunkát, vagy indít vállalkozást. Amennyiben bizonyítható, hogy az adott cég dolgozója a konkurenciánál végzett munka miatt anyagi kárt okozott munkáltatójának, a fülön csípett dolgozónak esetenként nem csak munkahelye elvesztésével kell szembenéznie: a cég az elmaradt haszon miatt kártérítést is követelhet tőle."

A köztisztviselők nem dolgozhatnak máshol

"Léteznek olyan munkakörök, amelyekben a pluszmunka szóba sem jöhet: közalkalmazottak kizárólag munkáltatói engedéllyel végezhetnek kereset kiegészítő tevékenységet. A köztisztviselők egyáltalán nem dolgozhatnak más területen: ez alól csak az időszakosan végzett szellemi tevékenység jelenthet kivételt" -tette hozzá.

A munkáltató kötelessége a másodállás adóügyintézése

Ám amennyiben a körülmények lehetővé teszik, és a munkáltatónak sincs ellenvetése, már nyugodtan vállalható másodállás. Az APEH sajtóosztályától azt a tájékoztatást kaptuk: a pluszmunkát végzők adóügyi helyzete nem bonyolult. Az ezzel kapcsolatos adminisztrációs teendő rendszerint a munkáltatók dolga. A főállásuk mellett mellékállásban is tevékenykedőknek azonban szem előtt kell tartaniuk: évi bruttó 1,7 millió forintot nem meghaladó fő kereseti tevékenység esetén 18 százalék, míg az ezt meghaladónál 36 százalék személyi jövedelemadó megfizetéséről kell nyilatkozniuk.

Szellemi munkához adószám kell

Amennyiben nem rendszeres melléktevékenységről, hanem eseti kereset kiegészítésről -például szellemi munkákról, fordításról -van szó, adószámot kell igényelni: a munkavállaló így számlaképessé válik. Ám a termelői, szolgáltatói tevékenységet végzőknek ki kell váltani a vállalkozói igazolványt, kivéve, ha például termékértékesítést nem vállalkozásszerűen végző kereskedelmi ügynökről van szó.

Takács Gabriella