Mit tegyünk, ha állásinterjún arra kérnek, említsünk néhány pozitív tulajdonságot? Érdemes már az interjú előtt készülni a kérdésre, éles helyzetben, felkészületlenül ugyanis könnyen zavarba jöhetünk. Ráadásul az önjellemzést túlzott önbizalommal kezelők könnyen pökhendinek, míg a visszafogottabbak szerénynek, félénknek tűnhetnek az interjún. Tanácsos kerülni a következő szófordulatokat: "Nagyképűség / szerénytelenség nélkül állíthatom...", "Talán túlzottan magabiztosnak tűnhet, amit mondok, de...". Ezek ugyanis pont azokról a nemkívánatos tulajdonságokról győzik meg az interjúztatót, amelyektől az álláskereső igyekezne elhatárolódni.
"Visszatetszést kelt, ha egy pályakezdő, vagy néhány éves munkatapasztalattal rendelkező fiatal így méltatja magát interjún. Ő nem bizonyított még eleget állításai alátámasztásához. Ráadásul a hazai munkakultúrától távol áll a túlzott önbizalomra alapozó, amerikai típusú önmenedzselés: így ez a viselkedés még számottevő szakmai múlttal a hátunk mögött is kicsaphatja a biztosítékot" - hívja fel a figyelmet Joó Zsuzsanna karriertanácsadó. A szakember azért hozzátette: "Értékesítőként, üzletkötőként még a pályázó előnyére is válhat a túlzott magabiztosság, a lehengerlő stílus.
Az erősségeket konkrétumokkal magyarázzuk
A fejvadászok többsége idegenkedik a sablonoktól, mivel ezekből semmi sem tud meg a pályázóról. Komássy Zsófia, a Grafton Recruitment személyzeti tanácsadója ezért azt javasolja: mindig konkrét, kézzelfogható esetekkel, közelmúltbeli példákkal támasszuk alá rátermettségünket, alkalmasságunkat. Interjú előtt alaposan gondoljuk át legfőbb erősségeinket, az indoklást mindig a megpályázott munkakör profiljához szabjuk. Ha új munkakörünkben főként csapatmunka vár, példaként említhetjük: korábbi munkatársaim jó csapatjátékosként tartottak számon, meghallgatták a tanácsaimat és kikérték a véleményemet. X projektben például ezt és ezt tettem a sikeres megoldás érdekében.
Amennyiben ügyfélszolgálati területen pályázunk egy pozícióra, nyugodtan érveljünk azzal: remekül megtalálom a közös hangot az ügyfelekkel és említsünk meg egy-egy sikeresen elsimított konfliktust. Könyvelői, számviteli munkakörben a precizitásunkra hozzunk példát. Jó ajánlólevél, ha a határidős munka leadása előtt veszünk észre egy mások által ejtett súlyos szakmai hibát, ami jelentős anyagi kárt is okozhatott volna a cégnek... Komássy arra is felhívja a figyelmet: a jó tulajdonságok ecsetelésénél tartózkodjunk a sallangoktól, a fellengzősségtől, mindig igyekezzünk tömören, lényegre törően, fogalmazni.
Tálaljuk pozitív körítéssel a negatívumot
Felvetődhet a kérdés: mit válaszoljunk, ha a negatív tulajdonságainkról is faggatóznának? A megkérdezett szakemberek szerint ilyenkor hárítani kell. Mondhatjuk például azt: "Nem tudok ilyet mondani, mert a főnökeim többször is biztosítottak, elégedettek velem és jól végzem a munkám." Ám ha mindenképp negatívumot szeretnének hallani, tálaljuk a hibáinkat pozitív állításba csomagolva. Például: Néha hajlamos vagyok a lassúságra. Nem nyugszom, amíg mindent le nem ellenőriztem precízen, a legutolsó részletig, mivel túlzottan alapos vagyok.
Ám a tanácsadók úgy látják, a pályázóhoz valóban jóindulatúan viszonyuló, a személyét tiszteletben tartó személyzeti tanácsadók, cégek jellemzően nem az álláskereső negatív tulajdonságaira utaznak, inkább a beszélgetés egészéből nyernek összbenyomást a jelentkezőről. "Ahol már állásinterjún a rosszindulat, az együttműködési készség hiánya tapasztalható, azt a munkaadót akár a felvételi beszélgetés közben célszerű otthagyni" - mondja Joó Zsuzsanna.
Takács Gabriella