Pályázás egy korábbi munkaadóhoz

Ha munkanélkülivé válunk és sikertelenül pályázunk, felvetődik a kérdés: Meg merjük keresni egy korábbi főnökünket? Ő ismeri képességeinket, látott bennünket dolgozni, tudja, mire számíthat. Mikor van esély a visszatérésre és mikor felesleges a telefonhívás? Amint összeállításunkból kiderül, a visszatérés előkészítése már felmondáskor elkezdődik.

Bárkinél felmerülhet a korábbi munkahelyre való visszatérés gondolata. Pályakezdők talán még nem is gondolnak arra, amikor váltanak, hogy jó viszonyban maradjanak a volt főnökükkel. Hajlamosak egyéni sértettségüket, elégedetlenségüket hangoztatni, pedig előfordulhat, hogy nem válik be az új munkahely.

A visszatérés kulcsa a stílszerű távozás

Joó Zsuzsa karrier-tanácsadó szerint ökölszabály, hogy ne égessünk fel mindent magunk mögött, "jól" jöjjünk el a munkahelyünkről. Ne beszéljünk sértettségünkről, hanem távozásunkat inkább azzal indokoljuk, hogy szeretnénk magunkat más területen is kipróbálni, vagy közelebb van a lakóhelyünkhöz a másik munkahely, esetleg könnyebb tömegközlekedéssel megközelíteni. Egy szakma belterjes, így az elégedetlenségének hangot adó munkatársat esetleg máshol sem fogadják szívesen.

Másik nagyon fontos tényező, amiről nem szabad megfeledkezni, hogy szükségünk lehet a korábbi munkáltatónktól referenciára. Nem mindegy, hogy szívesen és kedvezően nyilatkoznak rólunk, vagy semmitmondóan és kelletlenül írnak pár sor ajánlást.

Ha a főnök visszavár...

Akad olyan szituáció, amikor a főnök azzal engedi el a munkatársát, hogy szívesen visszaveszi, ha a próbaidő alatt kiderül, hogy nem válik be az új munkahely. Az ilyen lehetőséget érdemes megragadni, hiszen egyrészt biztonságérzetet ad, másrészt, ha valóban nem válik be az új munka, gond nélkül vissza lehet térni a régibe. Ilyenkor gyakorlatilag úgy érezheti magát a munkavállaló, mintha csak egy hosszú szabadságra ment volna el. Sokan vannak, akiknek nincs bajuk munkahelyen, régóta ott dolgoznak alkalmazottként, ám szeretnék kipróbálni magukat a vállalkozói szférában. Aztán rövid idő után rájönnek, hiba volt váltani, mert a vállalkozói lét bizonytalanságát nehezen viselik, akadoznak a megbízások, ez nem az ő műfajuk.

Hogyan próbáljunk visszakerülni?

Ha nincs ilyen ígéret, akkor Joó Zsuzsa szerint a legjobb taktika az, ha informálisan puhatolózunk, tájékozódunk, mielőtt hivatalosan is megkeresnénk a korábbi főnököt. Gyakran előfordul, hogy azt hisszük, haragszanak rá a korábbi munkahelyen, pedig elképzelhető, hogy nem a személyünkkel volt probléma. Különösen a nők hajlamosak érzelmi oldalról megközelíteni ezt a kérdést, feleslegesen.
Jó kiskapu, ha informálisan néhány kollégával tartjuk a kapcsolatot például iwiw-en, vagy e-mailben. Egy névnapi jókívánság, egy tréningen készített közös fotó elküldése kellemes emlékeket ébreszt, és fenntartható a korábbi munkahellyel a jó kapcsolat.
Ha pedig elszántuk magunkat és úgy tűnik a korábbi helyen is nyitottak a visszatérésre, soha ne az új munkánkat vagy munkáltatónkat szapuljuk, hanem a régit dicsérjük, de természetesen csak akkor, ha őszintén így gondoljuk.

Ne hivatkozzunk a régi szokásokra

Minél hosszabb idő után térünk vissza korábbi munkahelyünkre, annál valószínűbb, hogy nagy változásokkal kell szembesülnünk. Joó Zsuzsa azt javasolja, ilyenkor ne keressük a régit (hagyjuk ezeket a fordulatokat: Régebben ez nem így volt! Régebben ezt másképp csináltuk!), hanem fogadjuk el, hogy az azóta eltelt idő alatt bekövetkezett változásokat meg kell szoknunk, és ezzel együtt bizony sok újat is kell tanulnunk.
Felfoghatjuk úgy is, mintha ha új emberként érkeznénk új munkahelyre.

Felesleges azonban a volt munkaadó megkeresése, ha haraggal váltunk el, ha nem volt a teljesítményünkkel megelégedve vagy munkamorálunkat nem tartotta megfelelőnek.
Az esetek nagy részében a visszatérés hiú ábránd marad. Ennek pszichológiai háttere, hogy a felmondással megszűnik egy bizalmi viszony vezető és alkalmazott között, amit nagyon nehéz újra helyreállítani. Ráadásul sok vezető nem is akar ezzel próbálkozni.

Zsigri Judit