Atipikus foglalkoztatás: mindent a műfajról

A gazdasági válság és ebből eredő jelentős létszámú elbocsátások ráirányították a munkaadók és a munkavállalók figyelmét a rugalmasabb munkavégzést lehetővé tevő atipikus foglalkoztatási formákra. Mit is jelent ez pontosan? Milyen formái vannak?

Munkaerő-kölcsönzés

A munkaerő-kölcsönzés során a munkavállaló és a kölcsönadó cég között munkaviszony áll fenn, de a munkaviszony harmadik cégnél való munkavégzésre jön létre, és a munkavégzés irányítása és ellenőrzése a foglalkoztató harmadik cég feladata. A munkavégzés a kölcsönvevőnél ideiglenes jellegű, így a kölcsönzés általában határozott idejű foglalkoztatást jelent. Munkaerő-kölcsönzés során tehát három személy vesz részt a folyamatban, és két jogviszony jön létre (egy munkajogi és egy polgárjogi).

A munkaerő-kölcsönzés napjainkra már külön iparággá nőtte ki magát. A törvény ezért napjainkban már számos foglalkoztatási és bérezési garanciát nyújt a munkavállalók e jelenleg még relatíve szűk köre számára. Mind a gazdasági, mind az egyéb munkaügyi előnyei jelentős mértékben növelik népszerűségét. Kölcsönzés során a munkaadó mentesül az adminisztrációs kötelezettségek alól, a munkavállaló pedig - főleg, ha hosszabb ideje nem talált tartós munkát - határozatlan vagy hosszabb határozott idejű szerződéshez juthat, sőt általában több lehetőség közül választhat, és járandóságát, bérét nagy biztonsággal megkapja.

A kölcsönzés során lehetőség nyílik képzett munkavállalók rövid időre (szabadságolás, krízishelyzetre, vagy csak egy projektre) történő kölcsönzése, de egyes alacsonyabban képzett rétegek (például: operátorok, betanított munkások) a munkaerőpiacon maradását is elősegíti. Másik előnye, hogy a kölcsönbevevő cég a kölcsönbeadó cégre delegálja a munkavállalókkal való munkaügyi teendőket, problémákat. Hátránya főleg a munkavállaló oldalán jelentkezhet, mert létszámcsökkentés esetén a munkaadók általában először a kölcsönzött dolgozóktól válnak meg.

Munkaerő-kölcsönzés közbeiktatásával a bérköltségek áttekinthetőbbé és tervezhetőbbé válnak, és a munkaerő-igény szinte teljes egészében a megrendeléshez illetve a termeléshez, pontosabban annak ingadozásához igazítható. Főleg nagyvállalatok esetében a bérjellegű ráfordítások szolgáltatásvásárlássá való alakítása is óriási előnyt jelenthet. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönbe adó számlát állít ki a szolgáltatásairól, így a kölcsönbevevő a költségeit azonnal el is számolhatja. A munkaerő-kölcsönzés előnyös lehet új munkatársak munkakipróbálása esetén is (try & hire). Ekkor - általában a magasan kvalifikált - munkavállalót először kölcsönzés keretében foglalkoztatják, majd ha beválik, veszik át saját állományba.

Önfoglalkoztatás

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíciója szerint, önfoglalkoztatónak minősülnek az önálló céggel nem rendelkező, azaz a jogi személyiség nélküli vállalkozások dolgozó tulajdonosai, függetlenül attól, hogy vannak-e alkalmazottaik. Ugyanakkor önfoglalkoztatóvá válhatnak azok a tartósan munkanélküliek is, akik a környezetükben találnak annyi munkalehetőséget, hogy ebből eltartsák magukat. Így ezen foglalkoztatási forma "elterjedését" az állami ellátórendszer (munkaügyi központok) is támogatja.

Alkalmi munkavállalás

Átmeneti időszakra történő, csak alkalmankénti foglalkoztatás esetén ajánlott az Alkalmi Munkavállalói Könyvvel való foglalkoztatást. A felhasználása eléggé kötött szabályok szerint történik, alkalmazásáról külön törvény rendelkezik. E foglalkoztatási forma legfőbb előnye a rugalmasság. A munkavállalónak előny, hogy az alkalmazás jogszerző (e napokkal a munkanélküli-ellátás is meghosszabbodik), a munkaadóra pedig minimális adminisztrációt ró. Megoldást jelenthet az alulképzettek foglalkoztatása, a szezonális munkák esetén, vagy akár a kisgyermek melletti eseti munkák jogszerű elvállalására is. A visszaélések miatt az alkalmi munkavállalás szabályai nagy eséllyel változnak 2010-től. A kormány által támogatott törvénymódosítást az Országgyűlés már tárgyalja.

Tóth Sándor
A szerző a MŰISZ Holding Kft. munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetője