Multinacionális cégeknél bevett gyakorlat, hogy a munkatársak egy részét más országban működő leányvállalathoz küldik egy-két évre. A kolléga jutalomként, karrierútja következő állomásaként fogja fel a kiküldetést, a vezetés pedig annak örül, hogy munkatársuk a felszedett tudást más országban kamatoztatja, továbbadja a vállalati értékeket, és hozzájárul a leányvállalat sikeréhez.
Minden hetedik visszatérő otthagyja a céget
A kép azonban nem ilyen felhőtlen. A PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég és a Cranfield School of Management 3 ezer hosszabb kiküldetésen járt szakember körében végzett felméréséből kiderül, hogy 15 százalék a visszatérést követő egy éven belül felmondott. Ha pedig azt is hozzávesszük, hogy minden harmadik külföldön dolgozó a legjobban teljesítő munkatársak egyike volt, akkor komoly veszteség a cégek humánerő-gazdálkodásában.
Ugyanabba a pozícióba nem szívesen térnek vissza
Ha valaki két évet külföldön dolgozik, nem szívesen tér vissza ugyanahhoz az íróasztalhoz ugyanazt a munkát végezni, mint korábban - áll a távozási okok elemzésében. A HR-szakemberek szerint alaposan meg kell tervezni a kiküldetést és a visszatérést, hogy ne visszaesésnek érezze a munkatárs. Az is megesik, hogy a kiküldött helyére felvett új erő beválik, feleslegesnek érzi magát a visszatérő a nélküle is jól működő csapatban. A reintegráció segítése a brit cégek egyik nagy gyengesége.
Az angol cégeknek egy kiküldött munkatárs évente átlagosan 311 ezer dollárba (60 millió forint) került, és az átlagnál kétszer nagyobb HR-es támogatást igényelnek.