Inkább többet fizetnek a cégek, de nem szívesen alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket

Tavaly januártól 177 ezer forintról közel 1 millió forintra nőtt a cégek által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összege. Ezt azoknak a 20 fő feletti létszámmal működő munkaadóknak kell fizetniük, akiknél nem éri el az 5 százalékot a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya. Mennyire motiválja ez a munkaadókat? Hogyan lehet látás-, hallás- vagy mozgássérültként munkát találni?

Az állam tavaly januárban új ösztönzést adott a megváltozott munkaképességűek felvételére, amikor közel öt és félszeresére - 177 600 forintról 964 500-ra - emelte a rehabilitációs hozzájárulás összegét. Ezt azok a húsz fő feletti létszámmal működő munkaadók kötelesek fizetni, amelyeknél nem éri el az 5 százalékot a megváltozott munkaképességűek aránya. Ez egy 21 fős cégnél egy munkavállalót jelent, egy 200 fősnél már tízet. Annyiszor 964 500 a hozzájárulás, amennyi munkavállaló hiányzik a minimális létszámhoz, tehát egy 200 fős cégnél már közel 10 millió forintot jelent.

Sok munkaadó ekkor döbbent rá, hogy körül kellene nézni ezen az álláskeresői piacon. A munkaerő-közvetítő cégek pedig erre reagálva megalapították, erősítették rehabilitációs üzletágaikat.

Valami megmozdult

A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kapott adatok szerint 2009-ben 15 milliárd, míg 2010-ben 54,2 milliárd forint folyt be ezen a címen az államkasszába. A növekmény három és félszeres. Feltételezve azt, hogy a cégek statisztikai létszáma nem változott lényegesen, megállapítható, akadtak munkaadók, akikre ösztönzőleg hatott az intézkedés, azonban áttörésről messze nem lehet beszélni. Sokan inkább befizették a magasabb összeget, csak ne kelljen foglalkozni a kérdéssel.

"Naponta tapasztaljuk, amikor felkeressük a cégeket a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását célzó projektekkel, hogy rengeteg emberben teljesen hamis kép él róluk. Sokaknak automatikusan a magatehetetlen, szellemileg sem ép emberek jutnak az eszébe, akik állapotuknál fogva sem lennének alkalmasak arra, hogy például egy vevőszolgálaton dolgozzanak, noha ez a réteg a megváltozott munkaképességűeknek csupán szűk szeletét képviseli" - avat be egy jellegzetes munkáltatói attitűdbe Kemény Péter, a Work Force Személyzeti Tanácsadó Kft. rehabilitációs üzletágának vezetője.

De ki is számít megváltozott munkaképességűnek? Aki testi vagy szellemi fogyatékos, illetve akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. A korlát és a definíció azonban támogatási formáktól függően eltérő.

Például a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából az számít megváltozott munkaképességűnek, akinél a munkaképesség-csökkenés legalább ötvenszázalékos, vagy az egészségkárosodás legalább negyvenszázalékos. Ide tartoznak többek között a látás-, a hallás-, a mozgássérültek, a mentálisan betegek (skizofrénia, depresszió), az értelmi fogyatékosok, de olyan betegségekkel - például szív- és érrendszeri, daganatos, cukorbetegség - küzdők is, akik esélyesebbek a munkába való visszatérésre. Az egészségkárosodást a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal állapítja meg.

Csak 11 százalékuk dolgozik

Körülbelül 500 ezer nyugdíjkorhatár alatti rokkant és megváltozott munkaképességű ember él, 11 százalékuk (55-56 000 fő) dolgozik az ellátás mellett. A munkaügyi kirendeltségeken további 31 ezren keresnek állást aktívan a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júniusi statisztikája szerint.

Hátráltatja a megváltozott munkaképességűek álláskeresését, hogy a vállalatok esetükben csak kisegítő munkában gondolkodnak. Ha a megváltozott munkaképességűeknek szóló állásajánlatokat böngésszük, akkor ilyen munkaköröket találunk: takarító, kézbesítő, csomagoló, recepciós, adminisztrátor, adatrögzítő.

Ezzel szemben akadnak közöttük diplomások, nyelveket beszélők is, akik cukorbetegség, gyógyulóban levő daganatos betegség vagy mozgásszervi problémák miatt lettek megváltozott munkaképességűek, és képesek értékteremtésre. "Nem egyedi eset, hogy csodálkoznak a cég képviselői, amikor megváltozott munkaképességű informatikust, mérnököt, jogászt vagy épp irodavezetőt ajánlunk a figyelmükbe egy-egy állás betöltésére" - hoz példát Kemény Péter. Az állami álláskeresői statisztikát böngészve azonban látszik, ötven százalékuknak legfeljebb általános iskolai végzettsége van, a diplomások aránya mindössze két százalék, 601 fő.

"Nem mindig számít a cég nyereségessége, piaci helyzete, viszont mindig a HR-vezető mondja ki a döntő szót. Akinek szimpatikus az elgondolás, az örömmel dönt a megváltozott munkaképességűek alkalmazása mellett - de volt már rá példa, hogy neves, külföldi hátterű cég zárkózott el kategorikusan alkalmazásuktól" - teszi hozzá Kemény Péter.

A Tesco ezer főt vesz még fel

A McDonald's gyorsétteremlánc négy évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni ezzel a területtel. 51 vállalati éttermükben 62-en vannak a megváltozott munkaképességűek, míg a franchise rendszerben üzemeltetett egységekkel együtt száznál több ilyen munkatársat alkalmaznak.

" Vannak köztük vendégtéri dolgozók, konyhások, kasszások, de a McDrive-okban kiszolgálók is"- mondja Gáspár Ferenc HR-igazgató, aki szerint a kezdeményezés jó hatással volt a cégre, nem csak a rehabilitációs hozzájárulás megspórolása miatt.

A vállalati kultúra és az étteremvezetők készségei pozitív irányba fejlődtek, ráadásul mindez a cég megítélésének is jót tett. Felhívja a figyelmet ugyanakkor a speciális foglakoztatásból eredő kihívásokra - azaz a részletesebb tréningre, az éttermi csapat felkészítésére, valamint az esetleg lassabb munkavégzésre.

A Tesco 2004 óta toboroz megváltozott munkaképességűeket a Salva Vita Alapítvány közreműködésével. Hétszáz megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő munkatársuk dolgozik az áruházakban országszerte, a létszámot 2011 végéig újabb ezer fővel tervezik bővíteni. Foglakoztatásuk palettája széles: üvegvisszaváltó, pénztáros, eladó, árufeltöltő, adminisztrátor van közöttük.

Segítség kell a csapatba illesztéshez

Szabó Veronika, a Meredia Szolgáltató Kft. rehabilitációs tanácsadója úgy tapasztalta, a legtöbb megváltozott munkaképességű nyolc óra helyett inkább négy-hat órás munkát szeretne. Ez a munkaadónak is előnyös lehet, ugyanis két 4 órás munkaerő alkalmazásával két rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól mentesül, míg egy 8 órással csak egy alól. A teljes munkaidőtől az is visszatartja őket, ha keresetük egy bizonyos szint fölé emelkedik, akkor elveszítik állami juttatásukat, amihez "nagyon ragaszkodnak".

A rehabilitációs tanácsadó szerint külön kihívás a megváltozott munkaképességűek csapatba illesztése, amelyhez - ahogyan a kiválasztáshoz is - külsős segítség kell. Előfordulhat, hogy módosítani kell a munkameneten, az iroda kialakításán. Meg kell küzdeni a munkatársak elsőre gyakran negatív hozzáállásával ("kevesebbet dolgozik", "elveszi előlünk a munkát", "lenyomja a béreket", "csak a kvóta miatt van itt", "még járadékot is kap"). "Egy jó helyre felvett és szakszerűen beillesztett mmk-s dolgozó mindazonáltal az átlagnál lojálisabb a munkaadóhoz, jobban megbecsüli munkahelyét, szabálykövetően dolgozik, és megpróbál alkalmazkodni" - mondja Szabó Veronika.

Hotel Panda, a magyar mintavállalkozás

Nem csupán a multik alkalmaznak ilyen dolgozókat. E kategóriában a magyar mintavállalkozás a budapesti Hotel Panda, ahol Kocsy Béla ügyvezetőn kívül mind a húsz alkalmazott megváltozott munkaképességű. Álláshirdetés nélkül is hetente tucatnyi önéletrajz érkezik hozzá. Az ügyvezető a vállalkozás indításakor sok előítélettel szembesült.

"A szakmában egyszerűen kinevettek. Azt gondolták: csak magas, csinos, teljesen egészséges munkavállalókkal üzemeltethető sikeresen egy négycsillagos hotel a versenyszférában; a megváltozott munkaképességűek csak több balesetet okoznak, és elriasztják a vendégeket. Tény: speciális kiválasztást kell alkalmazni, és hosszabb ideig tart a betanulás. Ha azonban megtaláljuk mindenkinek az alkalmas munkakört, sokkal lojálisabb, megbízhatóbb és lelkesebb munkavállalókat kapunk, akik ugyanolyan jól végzik a munkájukat, mint a nem fogyatékkal élők" - magyarázza.

A Hotel Pandában értékesítői pozícióban kerekesszékes munkatárs, szobalányként és szakácsként hallássérült, pincérként mentális betegséggel küzdő munkatárs dolgozik. A vendégek reakciójáról elmondta, pozitív visszajelzéseket kapnak. A többségnek fel sem tűnik, hogy megváltozott munkaképességűek dolgoznak itt. A hotel egyébként májusban Európai Vállalkozási Díjban részesült a "Felelős és befogadó vállalkozás" kategóriában.