Elfogadta a parlament az új Munka törvénykönyvét

A 2012 júliusában életbe lépő jogszabály szerint a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, az alapszabadság húsz nap marad, és 200-ról 250 órára emelkedik a rendkívüli munkaidő éves korlátja. Orbán Viktor miniszterelnök a javaslat keddi záróvitájában, a parlamentben azt mondta, hogy az új jogszabály nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi.

Elfogadta az országgyűlés az új Munka törvénykönyvéről szóló javaslatot, amelynek rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba. Az új törvény szerint az alapszabadság húsz nap marad, és a munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk.

Az új jogszabály alapján a védett kor továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, azonban a munkaadó felmondással a határozatlan időtartamú munkaviszonyt csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A mostani szabályozáshoz képest nő - 200-ról 250 órára emelkedik - a rendkívüli munkaidő éves korlátja, a kollektív szerződésben pedig legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni.

Újdonság az is, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, így annak meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes nemzetgazdasági ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait is.

Orbán Viktor miniszterelnök a javaslat keddi záróvitájában a parlamentben azt mondta, hogy az új jogszabály nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi. Az érdekképviseletekkel létrejött megállapodás között olyan pontok is vannak, amelyekkel a kabinet nem ért egyet - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor kifejtette: bár a megállapodásnak több olyan pontja is van, amellyel a kormány nem ért egyet, mert úgy véli, másképpen kellett volna szabályozni az adott kérdést, de mégis elfogadott érdek-képviseleti álláspontokat, és "valódi kompromisszumokat kötött".

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánynak felelősséget kell vállalnia a törvény olyan szövegrészeiért is, amelyek kompromisszumosak.

A kormányfő szerint azonban az új Munka törvénykönyve összességében nagyobb biztonságot és gazdasági teljesítményt hoz majd az országnak.