Az elmúlt négy évtizedben drasztikusan emelkedett az allergiás és asztmás megbetegedések száma a nyugati fejlett országokban. Ez az emelkedés szoros összefüggést mutat a bélrendszeri baktériumflóra megváltozásával, az antibiotikumok széles elterjedésével. Az antibiotikumok használata ugyanis kedvez a nagy hatékonyságú prosztaglandinszerű immunmoduláns anyagot termelő Candida albicans elszaporodásának - állítják a michigani egyetem kutatói.
Mairi Noverr és munkatársai egérmodellen tanulmányozták a bél bakteriális flóráját tartósan megváltoztató antibiotikus kezelés hatását. Az egereknek 5 napon keresztül adtak egy igen gyakran használt antibiotikumot, majd ezt követően szájon át egyszeri alkalommal Candida albicanst. A kezelés megváltoztatta a bélrendszer bakteriális állományát, és megnövelte a Candida albicans mennyiségét legalább 2-3 hétre. Annak érdekében, hogy fény derüljön a bélrendszer bakteriális állományának és az tüdő allergiás reakcióinak összefüggéseire, a kutatók az egereket az embernél gyakorta alllergiás reakciót kiváltó penészspóra hatásának tették ki. Az eredmények szerint a kezelés hatására fokozódott a tüdőben a penészspórára (Aspergillus fumigatus) adott allergiás reakció mértéke. (Az allergiás reakcióra jellemző az eosinophil granulocyták, hízósejtek, nyálkatermelő-sejtek megnövekedett száma, valamint az emelkedett interleukin, interferon és IgE szint.) Az antibiotikumot nem kapó egerekben a gombaspóra nem indított allergiás reakciót.
Ez az első tanulmány, amely bizonyítja, hogy az antibiotikumok a bélrendszer mikroflórájának megváltoztatásával allergiás folyamatok elindításának kedveznek a tüdőben. A tanulmány bizonyítékul szolgál továbbá arra, hogy olyan nyálkahártyák is, mint a bélrendszeré, fontos szerepet játszanak a tüdő immunválaszainak alakításában.
A tanulmány az Infection and Immunity orvosi szaklap szeptemberi számában jelent meg.