Kiszivárgott a béketerv: ezt ajánlották az oroszok

Nyilvánosságra került, hogy Oroszország milyen feltételek teljesülése esetén fejezte volna be az Ukrajna elleni katonai műveletet. Az idézett dokumentumot még 2022. március 7-én adták át az ukrán félnek.

A Sistema, a Real Time és a Radio Liberty oknyomozó projektjének újságírói nyilvánosságra hoztak egy dokumentumot, amely állítólag tartalmazza Oroszország első javaslatait egy békeszerződésre Ukrajnával, amelyet nem sokkal a teljes körű invázió után készítettek - írta a meduza.io. Ezt a tűzszüneti és békeszerződés feltételeit tartalmazó listát az orosz fél a 2022. március 7-én Fehéroroszországban tartott harmadik tárgyalási forduló során adta át az ukrán félnek. „Ez a legkorábbi jelenleg ismert dokumentum, amely írásban rögzíti Oroszország Ukrajnával szemben támasztott követeléseit” - áll az anyagban. A „Sistema” a dokumentumot egy, a tárgyalásokat jól ismerő ukrán forrástól kapta. Hitelességét az orosz fél egyik tárgyalópartnere is megerősítette.
 

A Sistema által nyilvánosságra hozott dokumentum hat oldalnyi fő megállapodást és négy oldalnyi mellékletet tartalmaz. A közzétett anyagok szerint Oroszország a következő követeléseket fogalmazta meg:

• Az ukrán hadsereg létszámának csökkentése maximum 50 ezer főre, beleértve 1,5 ezer tisztet is. Ez ötször kisebb, mint amennyivel Ukrajna 2022 előtt rendelkezett. Ezenkívül Ukrajnának négy hadihajója, 55 helikopter és 300 harckocsi maradt volna.
• Kijevnek el kellett volna ismernie a donyecki és luhanszki népköztársaságok „függetlenségét” Ukrajna közigazgatási határain belül, és át kellett volna vennie a 2014 óta lerombolt donbászi infrastruktúra újjáépítésének költségeit.
• Ukrajna továbbá „nem fejleszthet, nem gyárthat, nem szerezhet be és nem telepíthet területén semmiféle 250 kilométernél nagyobb hatótávolságú rakétafegyvert”. Oroszország fenntartotta magának a jogot arra is, hogy a jövőben megtiltja Ukrajnának „bármilyen más típusú, a tudományos kutatás eredményeként kifejlesztett fegyverek használatát”.
• Az orosz hatóságok emellett követelték az összes szankció eltörlését és a 2014 óta tartó nemzetközi perek visszavonását.
• Oroszország ragaszkodott az orosz nyelv államnyelvi státuszának megadásához, a „nácizmus feletti győzelemmel kapcsolatos állami szimbólumok” tilalmának eltörléséhez, valamint a moszkvai patriarchátus ukrán ortodox egyházának minden tulajdonjogának visszaállításához.

 

A dokumentum szerint válaszul ezekre a követelésekre Oroszország tűzszünetet és az ellenségeskedések beszüntetését javasolta. „A Sistema megjegyzi, hogy szó sem volt az orosz csapatoknak Ukrajna területéről való kivonásáról. Oroszország csak arra vállalt kötelezettséget, hogy nem terjeszti ki az akkor már ellenőrzött területét. Az orosz csapatoknak is a helyükön kellett volna maradniuk mindaddig, amíg Moszkva és Kijev nem teljesíti „minden kötelezettségét” a megállapodás értelmében.

Váratlan üzenetet küldtek az oroszok

Mint arról korábban bszámoltunk, Oroszország nem utasítja el a Nyugattal folytatandó párbeszédet, de levonta a következtetéseket a korábbi magatartásából. 

Szeretném külön hangsúlyozni, hogy nem zárkózunk el a Nyugattal folytatandó párbeszédtől, bár természetesen levontuk a kellő következtetéseket abból, ahogyan a nyugati szomszédok egyik napról a másikra feladták ígéreteiket és vállalásaikat, a velünk kötött összes megállapodást, és ahogyan aláásták az irántuk való bizalmat"

- mondta Lavrov. Azt hangoztatta, hogy ha és amikor a nyugati országok megérnek majd a kapcsolatok helyreállítására és a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekegyensúly elvein alapuló kapcsolatok kiépítésére, akkor Oroszország saját nemzeti érdekei alapján fogja meghatározni, hogyan kezelje ezeket a javaslatokat. Emlékeztetett rá, hogy júliusban az ENSZ Biztonsági Tanácsa orosz elnökség alatt nyílt vitát tartott az államok együttélésének elveiről a többpólusú világban. Ezt az eszmecserét Moszkva más multilaterális platformokon is folytatni fogja, a többi között a G20-csoport Rio de Janeiróban esedékes csúcstalálkozóján, ám a párbeszéd kormányközi, hivatalos szinten Lavrov szerint "nem halad túl jól". Ezért a Nyugatot hibáztatta, 

amely továbbra is megpróbál egyoldalú előnyöket szerezni magának, nem riad vissza semmilyen módszertől, beleértve (…) a nemzetközi szervezetek titkárságainak privatizálását."