Presser Gábor és Dés László kapcsolata évtizedekre nyúlik vissza, a hetvenes években még ismert szaxofon-művész, később zeneszerző az LGT-vel is játszott. Dés László 1981 óta komponál zenét filmekhez és színdarabokhoz.
A nyolcvanas évek közepén Presser Gábor, a Vígsznház zenei igazgatójaként kéri fel Dés Lászlót, írjon zenét Llosa Pantaleón és az udvarhölgyek című darabjához. A friss szerzemények közül egy elmélyült dal, a Brazília a legnépszerűbb, a társulat már a próbák alatt beleszeret. "Éreztük előre, hogy ha nagyon nem rontunk el valamit, ez a dal sikeres lehet" - mondta Dés egy korábbi interjú folyamán. A Brazília az előadásokon Eszenyi Enikő és Cserháti Zsuzsa előadásában aratott nagy sikert.
Pár évvel később Dés László újabb felkérést kap, Koltai Róbert Sose halunk meg című mozijához ír filmzenét. Ekkor fogan az ötlet: fel kéne dolgozni a Brazíliát, annyira passzolna a forgatókönyvhöz. Dés felkéri Bereményi Gézát, írjon új szöveget a dalhoz, első körben pedig Somló Tamáshoz fordul, hogy énekelje el a dalt.
"Először a Somlóval beszélt, hogy elénekelné-e, de ő nem vállalta. Utána hívott fel engem. Persze nem tudta, hogy mi előzőleg beszéltünk a Somlóval" - idézte fel Presser Gábor a dal előkészületeit. Kétségtelenül furcsa helyzet, hogy az Omega és az LGT hőskorának komponistája, olyan korszakos slágerek, mint a Szól a rádió, a Gyöngyhajú lány vagy a Ringasd el magad! szerzője ebben a produkcióban "csak" mint előadó vett részt.
A film és a Nagy utazás egymást erősítve lesz az 1993-as év sikertörténete. A dalt folyamatosan játsszák a rádiók, a filmzenék mai sorsát tekintve ez pedig komoly dolog. A Nagy utazás csak a fim hivatalos korongján jelent meg, egy Malek Andrea által énekelt változattal együtt. Ismert még az azóta elhunyt Tomsics Rudi trombitajátékával fémjelzett verzió is. Közel tíz évvel az eredeti dal megjelenését követően a Nagy utazás helyet kap egy európai uniós válogatáslemezen, melyen minden akkori és leendő tagállam egy dallal képviseltette magát.