A törvényszék eljárási szabályai szerint a vádlottak Hágába érkezésük után először egy előzetes meghallgatáson jelennek meg, amelyen nyilatkozniuk kell arról, bűnösnek érzik-e magukat. Milutinovic esetében ez alig több mint fél órán át tartott, s ennek a nagyobbik részét is ügyvédje zárt ajtók mögött tett nyilatkozata töltötte ki.
Az ügyben eljáró bíró közlése szerint a következő meghallgatást február 13-án tartják, s ekkor dönthetnek Milutinovicnak arról a kéréséről is, hogy egészségi állapotára való tekintettel perének kezdetéig helyezzék szabadlábra. A kérés teljesítése esetére a belgrádi hatóságok kezességet vállaltak Milutinovicért. Maga a per valószínűleg csak hónapok múlva kezdődik.
A politikus, aki a múlt év végéig Szerbia hivatalban lévő elnöke volt, korábban Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök legközelebbi munkatársai közé tartozott. Vele együtt őt is 1999 májusában helyezte vád alá a hágai törvényszék, az 1998-99-es koszovói konfliktusban játszott szerepe miatt.
A vádirat szerint Milutinovic azoknak a volt jugoszláv vezetőknek a szűk csoportjához tartozott, akik a konfliktus idején aktívan közreműködtek több százezer albán polgári személy elűzésében. Milosevichez hasonlóan ő is kezdettől fogva határozottan tagadta, hogy bármilyen felelősség terhelné a koszovói események miatt. Állítása szerint hivatali ideje alatt semmilyen formában nem gyakorolt ellenőrzést a jugoszláv fegyveres erők felett.