Gyémánt - a szentjánoskenyér magjával mérjük

Féldrágakövek pedig nincsenek

Mit jelent a karát, mennyi idő alatt születik a gyémánt? A hiteles válaszokra kíváncsiak színültig töltötték a Természettudományi Múzeum (TTM) előadótermét, ahol a ME Klub utolsó novemberi estjén Papp Gábor főmuzeológus, Oberfrank Ferenc, a Magyar Drágakőtudományi Társaság elnöke és Weiszburg Tamás, az ELTE TTK munkatársa szó szerint elkápráztatta az egybegyűlteket.

Papp Gábor

Papp GáborEgyed László

Afrika szép lassan belefordul Európába, emiatt gyűrődik az Alpok fiatal láncegysége, s így alakult ki a Kárpát-medence - részletezte az öreg kontinens földtani hétköznapjait a muzeológus, mire Egyed László a bakonyi "földrengészónát" említette, de Papp Gábor mindenkit megnyugtatva felhívta a figyelmet, hogy egy ideje néhány - geológiai értelemben - "szóra sem érdemes" eseménytől eltekintve földtani nyugalom jellemzi a Kárpát-medencét.
- Szerencsére árnyékzónában vagyunk - folytatta a kutató, hozzátéve: környékünk a földrengések szempontjából pár millió évvel ezelőtt aktív volt, s feltehetőleg néhány millió év múlva ismét az lesz. Mindenesetre tény: az ilyen folyamatokkal keletkezik egy-egy új kőzettípus. A Mátra-hegységről szólva - amely tíz-tizenkétmillió évvel ezelőtt működő vulkán volt - megemlítette az ércek kialakulásának körülményeit. Az ércek szintén ásványi keverékek, csak nem tudnak nagy tömegben megjelenni - summázott Papp Gábor, majd átadta a szót a közvéleményt időtlen idők óta "izgató" ásványok, a drágakövek elsőszámú magyarországi szakértőjének Oberfrank Ferencnek, akit Egyed László rögtön arról faggatott, hogy minden drágakő ásvány-e?

Oberfrank Ferenc

Oberfrank Ferenc Oberfrank Ferenc

Mióta ismeri és használja egyáltalán az emberiség a drágaköveket? - fordult a szakértők felé Egyed László.

Weiszburg Tamás

Weiszburg Tamás

Én is valami ilyesmire gondoltam, amikor feltettem a kérdést - kanyarodott vissza a felvetéshez Egyed László, s a közönség kisebb derültségére hozzátette: "nem valószínű, hogy amikor az ősember megtalálta az első drágakövet, az anyagi érték foglalkoztatta volna - mondjuk, hogy ebből vehet hat asszonyt."

Annyi biztos, hogy a legrégebbi ismert ékszereken is felbukkannak a drágakövek - fogta rövidre a történelmi ismertetőt Oberfrank Ferenc, majd egy smaragdon illusztrálta a drágakövek vizsgálatának szempontjait, az értékelés fokozatait. Kiderült, hogy a legfontosabb a szépség, az arányosság, a tiszta színek. A gyémántnál például alapfeltétel az áttetsző színtelenség, s bár elvétve előfordulnak színes kövek, ezek ritkák, mint a fehér hollók.

Ez nem mondható el az előadás végén sorjázó közönség-kérdésekről. Egy hölgy az iránt érdeklődött, mit jelent a féldrágakő kifejezés, és van-e ilyen egyáltalán? Oberfrank Ferenc válaszában kifejtette, hogy a kifejezés sajnálatosan elterjedt, sőt hivatalos dokumentumokban, így a vámkódexben is felbukkan. Manapság a szakmai közvélemény egyetért abban, hogy ez a szóhasználat tarthatatlan. Egyrészt azért, mert a természet semmit nem csinál félig, drágakövet pláne nem. Másrészt nincs értelme ennek a szónak, mert összezavarja a laikusokat, sokan ugyanis rögtön arra gondolnak, hogy valami értéktelen, manipulált anyaggal van dolguk. A lényeg: a drágakövek egy része csak nagyon borsos áron vásárolható, a többit szinte bárki beszerezheti, de ezek is drágakövek.

A következő kérdező azt firtatta, mi a karát? Elhangzott, hogy a drágakövek esetében ez egy tömegmértékegység: 1 karát egyötöd grammot tesz ki. A szó az arab-perzsa kalat kifejezésből származik, jelentése szentjánoskenyér mag. Az arany jelzőjeként használt karát ugyanakkor a bizánci kultúra "terméke"; a görögből származó (de a perzsa-arabbal rokon) szó az értékes színesfém tisztaságát jelölte.

Az utolsó néző arról érdeklődött, hogy a kristályok mennyi idő alatt születnek meg? Kiderült, hogy ez az időtartam nagyon változó, néhány ezertől több millió évig terjedhet a "kihordási" szakasz. (A gyémántról a vasércbányászok viszont úgy tartják: hárommilliárd éve születtek.) Annyi bizonyos, a kristályok kialakulásához, akárcsak a drágakőbecsüs munkájához a legfontosabb a hosszantartó nyugalom.