Sas ölte meg a kétmillió éves fiút

Nem nagymacska, hanem egy sas ölte meg a korai emberfélék egyik fiatal egyedét kétmillió évvel ezelőtt Afrikában.

A hírt 2006. január 12-én, a Witwatersrand Egyetem johannesburgi sajtóértekezleten jelentette be Lee Berger professzor, aki szerint új eredményei egy hosszú tudományos vita végére tesznek pontot. A taungi fiú néven ismert hominida gyermek halálát, a térségben ma is honos koronás sas (Stephanoaetus coronatus) okozta - állítja Berger.

Lee Berger a taungi gyermek koponyájának másolatával 2006. január 12-én, a johannesburgi sajtóértekezleten

A híres lelet 1924-es felfedezése óta folyik a vita arról, hogy mi ölte meg az emberfélék e korai képviselőjét. Az eddigi általános vélemény szerint egy leopárd vagy egy kardfogú tigris volt a gyilkos, mintegy kétmillió évvel ezelőtt.

Berger és kollégája, Ron Clarke már mintegy tíz évvel ezelőtt felvetették, hogy az Australopithecus africanus faj fiatal, becslések szerint 3,5 éves egyede egy nagy ragadozó madárnak esett áldozatul. A két kutató szerint ugyanis a lelőhelyen talált majmok és állatok csontjain világosan látható, hogy madarak támadták meg őket.

A gyermeket egy koronás sas ölte meg

Berger és kollégái a csontok legújabb vizsgálatai és más vizsgálatok alapján most már egyértelműnek vélik, hogy a gyilkos a fent említett madárfaj egyik példánya volt.

Demonstrációs felvétel a koponyán ejtett sérülésekről

Korai hominidák

Korábban úgy tartották, hogy az emberszabású majmok és az emberfélék szétválása 15 millió éve történt, a legújabb vizsgálatok alapján azonban más felfogás alakult ki. E szerint a gibbonok 10 millió éve, az orangutánok valamivel később, míg a gorillák és a csimpánzok csak 5-7 millió éve szakadtak le a közös fejlődési vonalról. Az emberfélék (hominidák) családja minden olyan fajt magában foglal, amely az ember és a csimpánzok közös fejlődési vonalának szétválása után élt.

A legelső emberfélék tehát jóval fiatalabbak, mint azt régebben gondolták. Eddig ismert legidősebb képviselőjük, az Ardipithecus ramidus Kelet-Afrikában (a mai Etiópiában) lépett színre, mintegy 4,4-4,5 millió évvel ezelőtt. Őket követte egy jóval fejlettebb faj, az Australopithecus afarensis, amelynek fosszíliáit 2,9 és 3,9 millió év közé datálhatjuk. A mai csimpánzokhoz fogható agytérfogatú (400-500 köbcentiméter), alacsony termetű (kb. 120 cm magas), az eszközt és a beszédet még nem ismerő élőlények lehettek. E faj legépebben megmaradt, legteljesebb maradványa "Lucy" néven vált ismertté a nagyközönség számára. Feltehető, hogy ennél a formánál kettéágazott az emberfélék fejlődése: egyik ágon más Australopithecus fajok - például az Australopithecus africanus, ahová a taungi gyermek is tartozik - alakultak ki, amelyek evolúciós zsákutcát jelentettek. A másik ág vezetett a modern ember kialakulása felé. A taungi gyermek volt az első korai hominida lelet, amit Afrikában találtak.