Az elmúlt pár évben az Akadémia rendre figyelmen kívül hagyta a homoszexuális tematikájú alkotásokat a fő kategóriájában, és többnyire csak a főszereplők játékát ismerte el. Így történhetett, hogy temérdek kritikusi elismerés ellenére is esélytelen volt egy-egy "Legjobb film" jelölésre A fiúk nem sírnak, a Gods and Monsters, a Kinsey vagy leginkább az egyébként díjesővel elhalmozott Távol a mennyországtól.
Távol a mennyországtól | Dennis Quaid és Julianne Moore |
Az egyetlen kivétel az 1992-es Síró játék, amely hat jelöléséből mindössze egyet (a legjobb forgatókönyvét) tudott díjra váltani, ám ez nagyban köszönhető a korszak slágertémájának számító északír konfliktus erőteljes feldolgozásának és a Miramax stúdió agresszív kampányának.
Síró játék | Jaye Davidson és Stephen Rea |
A tabu idén látszott megtörni, amikor a velencei filmfesztivál fődíja, az Arany Glóbusz, egy tucat kritikusi szövetség, a Brit Filmakadémia és a rendezői kamara kitüntetése, valamint az Independent Spirit Award (független filmek díja) után a Brokeback Mountain - Túl a barátságon egyértelmű és vitathatatlan favorittá vált az Oscarért is. Nyolc jelölés, példátlan kritikusi és nézői imádat, az öt jelölt közül a legjobb bevételi adatok és épkézláb konkurensek hiánya miatt sima ügy volt, hogy Ang Lee drámája tarolni fog. Szinte mindenki azt állította, hogy a Schindler listája és az Amerikai szépség óta nem volt ennyire egyértelmű éllovasa az Oscar-szezonnak. Éppen ezért másodpercekig várta a leesett állú közönség, hogy Jack Nicholson az idei év legjobb film nyertesének bejelentése után ördögi vigyorral bejelenti, hogy "Á, csak vicceltem!"