Az EU megkezdi a tárgyalásokat a törökökkel

Az Európai Unió külügyminisztereinek döntése értelmében az EU megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. Az egyeztetések a Ciprus körüli vita miatt nem indultak meg eddig. Törökországban eközben egyre többen vélnek felfedezni egy EU-ellenes, illetve a csatalakozást szorlgalmazó kormány elleni összeesküvést a keményvonalas nacionalisták részéről.

Megoldást találtak az 1974 óta megosztott Ciprus problémájára az EU 25 tagállamának külügyminiszterei valamint Törökország képviselői, így az Unió megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Ausztria tárgyalócsoportja vasárnap óta egyeztetett Ciprus görög fennhatóság alatt álló részének képviselőivel, de csak hétfőre sikerült megoldást találni a sziget problémájára. Ciprus görög vezetése azt szabta jóváhagyása feltételéül, hogy az EU 25 tagállama követelje meg Törökországtól a megosztott Ciprus fölötti görög fennhatóság elismerését, illetve kikötői és repterei megnyitását a ciprusi hajók és repülők előtt. A törökök azonban bojkottal fenyegették a tanácskozást az utolsó pillanatig fenntartott ciprusi vétó miatt.

Bécs öt szövegváltozatot is beajánlott a ciprusi küldötteknek, végül az nyert, amelyben ez a részlet is szerepel: "Kötelezettségei maradéktalan teljesítésének elmulasztása az egész tárgyalási folyamatra hatással lesz", és az EU "ha szükséges visszatér ehhez a fejezethez".

A megegyezéssel elhárult az akadálya, hogy Törökország befejezze az elsőt - és legkönnyebbnek tartottat - a 35 csatalakozási fejezetből. Ez a tudománnyal és technológiával kapcsolatos uniós irányelvek és szabályok elfogadása és bevezetése. A teljes csatlakozáshoz az összes fejezetet teljesítenie kell az országnak.

Ciprus - pontosabban a sziget görög fele - 2004-ben csatlakozott az Unióhoz. A terület 1974 óta megosztott, amikor a török hadsereg megszállta a sziget északi felét egy, az akkori görög katonai junta által támogatott sikertelen puccsot követően. Törökország egy ENSZ által is támogatott, a szigetet újraegyesítő béketerv elfogadásához köti Ciprus elismerését. Ezt azonban a sziget görög részén 2004-ben elutasították.

Rágógumi és ellenreformáció

Miközben az EU maga is megosztott a török csatlakozás kérdésében, ez hatványozottan érvényes a török belpolitikai életben. A Guardian beszámolója szerint egyre több diplomata, politikus és elemző véli úgy, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban Törökországban tapasztalható politikai erőszak, merényletek, etnikai konfliktusok, politikai indíttatású perek hátterében keményvonalas nacionalisták állnak. Ezek - jóllehet az európai jellegű Törökország megteremtőjének, Atatürk örököseinek tekintik magukat -, EU-ellenesek, és minden módon igyekeznek keresztbe tenni Recep Tayyip Erdogan kormányfőnek, illetve az általa vezetett, a gyakorlatias iszlám irányzatot követő kormányzó pártnak, az AKP-nek (Igazság és Fejlődés Pártja).

Cengiz Aktar, az isztambuli Bahcesehir Egyetem EU-kutatója szerint a nemhogy megálltak a mérséklet iszlám párt által kezdeményezett reformok, hanem egyenesen "ellenreformáció megy végbe", a keményvonalas nacionalisták részéről, akik jelentős számban találhatók meg az igazságügyben, a hadseregben és az állami hivatalnokseregben.

Ennek csak elenyésző eleme az a botrány, ami egy Fekete-tengeri településen, Orduban történt. Itt az AKP helyi elnöke ellen indítottak eljárást, mivel rágózott miközben koszorút helyezett el Atatürk egyik szobránál. Veysel Dalcit most három év börtön fenyegeti.

Hatalmi átrendeződés

Kerem Oktem oxfordi kutató szerint egyfajta hatalmi átrendeződés figyelhető meg, ahogy a hatalom "a megválasztott politikai vezetőktől lassan visszaszivárog a katonai és védelmi vezetéshez, azok hivatalos, félhivatalos, és törvénytelen szélsőségeihez". Oktem szerint erre utal, hogy a közelmúltban különcködő biztonsági erők felrobbantottak egy kurd könyvesboltot, hogy perbe fogták a kurd ügyről és az első világháborús népirtásokról nyíltan beszélő Orhan Pamuk világhíres írót (az eljárást végül megszüntették), vagy hogy a múlt héten egy tekintélyes tárcaíró ellen is per indult, mivel ki merte mondani, hogy a fegyveres katonai szolgálat lelkiismereti alapon történő elutasítása emberi jog. De tovább is lehet sorolni a hasonló eseményeket: a múlt hónapban egy szélsőséges ügyvéd öt vezető bíróra lőtt rá - egyet meg is ölt -, márciusban nagy kurd felkelések voltak az ország délkeleti részén, amit véres ellenakciók követtek a katonaság részéről.

A feszültség azonban inkább az "európaizálás" folyamatának vesztesei és győztesei között húzódik - a Bosphorus Egyetem történésze, Kemal Kirisci szerint. A kutató úgy véli, az uniós csatlakozást ellenzők - legyenek bár európai kereszténydemokraták, kurd szeparatista gerillák, vagy török keményvonalas nacionalisták - egyaránt saját társadalmukban betöltött pozícióikat féltik a csatlakozástól. A Kirisci által elmondottak alapján nem lehet konkrét reakciós összesküvésről beszélni, hiszen szerinte, ahogy a kormányzó pártban is vannak hevesen EU-ellenesek, úgy a hivatalnokseregben és a katonatisztek között is szép számmal akadnak a csatlakozást támogatók.

A viszonyokat jól jellemzi Kirisci megjegyzése a miniszterelnökre: "Baloldali ateista vagyok, ő pedig egy jobboldali iszlamista. Mégis azt mondom, az ország szempontjából ő a legjobb miniszterelnök... Nem szavaznék rá, de magasztalom" - idézte a Guardian.

Közeledő választások

Mások szerint az események hátterében már a jövő év végén várható parlamenti választások, illetve a jövő nyári államfőválasztás húzódik, amelyen jó eséllyel indulhat Erdogan. Az köztársasági elnöki poszt ugyanakkor az utolsó bástya, amelyet még nem vett el az AKP a korábbi szekuláris elittől.

Sokan ugyanakkor azzal gyanúsítják a miniszterelnököt, hogy uniópárti politikája és reformjai - soha egyetlen kormány ennyi reformot nem léptetett még életbe - kétélűek, és az Uniót arra használja, hogy megdöntse a török társadalom hagyományos oszlopait - például a hadsereget -, miközben az országot titokban az iszlám állammá váláshoz vezető útra tereli.