Csak azért, mert egy demonstráció spontán, még nem oszlatják fel - válaszolta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) sajtóosztálya a távirati iroda megkeresése. Az elmúlt időszakban megszaporodott flashmobokkal, vagyis villámgyülekezésekkel összefüggésben az MTI azt kérdezte a tárcától, hogy mennyire jogszerűek ezek a spontán demonstrációk, illetve a hatóságoknak van-e lehetőségük fellépni velük szemben.
Az IRM sajtóosztálya írásos válaszában kifejtette: a spontán rendezvény alkotmányos nem oszlatható fel, ha a gyülekezés a gyülekezési törvényben rögzített követelményeknek megfelel. Ez azt jelenti, hogy békés és nem valósít meg bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást, nem jár mások jogainak és szabadságának sérelmével, nem veszélyezteti súlyosan a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működését, és a közlekedés is biztosítható más útvonalon.
A gyülekezésről szóló törvény ugyan rendelkezik arról, hogy a tervezett közterületi rendezvényt be kell jelenteni, s ha ez nem történik meg, a rendőrségnek mérlegelés nélkül fel kell oszlatnia a demonstrációt, de a tárca szerint az 1989-ben született jogszabály esetében a jogalkotó nem számolt a spontán demonstrációk lehetőségével.
A minisztérium válaszlevelében hosszú távú megoldásként elkerülhetetlennek nevezte a gyülekezésről szóló törvény reformját, melynek előkészítése megkezdődött. A tárca álláspontja szerint a gyülekezési törvény szabályait többek között az Emberi Jogok Európai Egyezményével és az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseivel együtt kell értelmezni.
A minisztérium utal egy döntésre, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága hozott: e szerint a békés gyülekezés szabadságának aránytalan korlátozása, ha egy politikai eseményre azonnal reagáló békés tüntetést kizárólag azért oszlatnak fel, mert arról a rendőrséget nem értesítették előzetesen.
Az alkotmány rendelkezik arról, hogy a Magyar Köztársaság elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi kötelezettségek és a belső jog összhangját - olvasható a minisztérium válaszlevélben. Emellett utalnak a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló törvényre is, amely előírja, hogy jogvitáknál figyelembe kell venni a korábbi döntéseket a nemzetközi szerződés értelmezésénél.
A tárca szerint a rendőrség e következtetések alapján alkalmazza a jogszabályokat. "A rendőrség által alkalmazott eljárás ugyan konfliktuskerülő, de a szervezet megfelelően felkészült az ilyen jellegű problémák kezelésére" - írta a tárca. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a rendőrség a gyülekezésekkel összefüggésben fokozott ellenőrzéseket tarthat, területet zárhat le, közlekedésrendészeti intézkedéseket tehet, a rendezvények biztosítására pedig csapaterőt alkalmazhat.