Az elmúlt hetekben megjelent tanulmányok (Deutsche Bank, Barclays Capital) ugyan arra utalnak, hogy Magyarország rövid lejáratú külföldi adóssága (24-25 milliárd euró) lényegesen meghaladja a devizatartalékok szintjét. Ám az OTP elemzési központjának főosztályvezetője, Tardos Gergely szerint - aki az [origo-hoz eljuttatott közleményt is jegyzi - nem ennyire súlyos a helyzet, mert a tartalékszint megítéléséhez használt úgynevezett Guidotti-Greenspan-szabály által valószínűsíthető devizatartaléknál lényegesen kevesebb is elég Magyarországon. (A Guidotti-Greenspan szabály szerint akkor elégséges egy ország devizatartaléka, ha meghaladja az egy éven belül lejáró külföldi adósságot.)
A tények ezzel szemben azt mutatják, hogy Magyarország jövőre lejáró deviza adóssága 24-25 milliárd euró, ebből az államháztartásé (kormányzat és MNB) ötmilliárd, legfeljebb hétmilliárd euró, ha a külföldi tulajdonossal nem rendelkező OTP Bank éven belül lejáró adósságát is hozzászámítják. A bankrendszer devizaadóssága (OTP nélkül) 13 milliárd euró, a vállalatoké pedig 5 milliárd euró.
A Guidotti-Greenspan szabály likviditási sokkot szimulál
Az OTP elemzői rögzítik: a Guidotti-Greenspan szabály által szimulált sokk likviditási (fizetőképességi) válságot szimulál, amikor az adott ország egy átmeneti ideig nem fér hozzá a világ tőkepiacaihoz, vagy nem tudja megújítani lejáró külföldi adósságát, amelyet emiatt a devizatartalékokból kénytelen visszafizetni.
A Guidotti-Greenspan szabály nem tud mit kezdeni azzal, hogy egy külföldi anyavállalatok tulajdonában lévő bankrendszer és vállalati szektor jelentős mértékben fel tudja duzzasztani a bruttó adósságot, anélkül hogy ez érdemi veszélyt jelentene - állítják az OTP elemzői. Az ugyanis nem túl valószínű, hogy a hazai - egyébként jövedelmező és a jövőben is jelentős potenciállal bíró - bankokat és vállalatokat anyavállalataik nem finanszírozzák tovább, így hagyják őket bedőlni, és leírják őket veszteségként - folytatódik az OTP elemzése.
Elég a devizatartalék
Az OTP elemzői végül rögzítik: a 17 milliárd euró összegű magyar jegybanki tartalékok önmagukban is biztosítanák a lejáró és megújításra kerülő adósság visszafizetését, miközben a tartalékok lehetővé teszik akár az euró egyoldalú bevezetését is.
Az OTP szerint elég, ha a jegybank a monetáris bázisnak megfelelő devizatartalékkal bír, mert ez lehetőséget teremt az euró egyoldalú bevezetésére is (ehhez jelenleg mintegy 10 milliárd euróra lenne szükség Magyarországon).
Azért jól jöhet a megállapodás az IMF-fel
Ugyanakkor fontos, hogy a fenti egyszerű szabályok nem tudnak figyelembe venni egy spekulatív támadást, miközben a befektetők egyelőre nem érzik elégségesnek a tartalékszintet. A fenntarthatóság pedig elsősorban a fejekben dől el, mert egy spekulatív támadás öngerjesztő várakozásokat generálhat - írja a tanulmány.
Így az OTP szerint az EKB repo-keretszerződés, illetve az IMF-megállapodás jól jöhet a megtépázott bizalom helyreállításához. Legfeljebb szerencsés esetben a lehívásukra nem, vagy csak költségszempontok (a piacinál alacsonyabb kamatteher) miatt lesz szükség.
Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a napokban az m1 tévének adott nyilatkozatában úgy vélekedett, a forint elleni legutóbbi támadás egyik tanulsága az, hogy mindent el kell követni az euró mielőbbi bevezetése érdekében. Csányi Sándor megjegyezte, ehhez szerinte meg kellene próbálni elérni, hogy Magyarország soron kívül beléphessen az eurózónába, ehhez pedig bármilyen feltételt el kéne fogadni.