Drága mulatság a részvénypiac

A magyar háztartások körében nem népszerű a befektetési forma a részvény. Még ha lenne is ilyen célra pénz, csak a lakosság elenyésző százaléka vásárolna ilyen értékpapírokat. A részvénykereskedelemtől sokan a jelentős rizikó miatt tartják távol magukat: e befektetési formának a válság egyáltalán nem kedvezett. Visszatartó erő az is, hogy a részvényekkel való kereskedés igencsak drága mulatság, a befektetési szolgáltatók és a bankok is komoly összegeket számláznak egy-egy tranzakció után.

A több mint egy éve húzódó válság ráirányította a figyelmet a pénz- és tőkepiacok azon tulajdonságára, hogy nagyon könnyen és gyorsan semmivé lehet az ember megtakarítása. A legtöbb pénz a részvénypiacokon égett el, így aztán sokan tisztában vannak azzal, hogy itt nagyot lehet bukni. Továbbra is igaz persze, hogy a magas kockázat kimagasló hozamot biztosíthat, de még a lehetőség is meglehetősen sokba kerül.

Ha valakinek mondjuk 3 millió forint értékben van megtakarítása és részvényeket szeretne vásárolni, csak egy cég papírjaiból, akkor számos szolgáltatónál 30 ezer forint máris elúszik költségként, eladásnál pedig szintén 1 százalék a díj, és akkor nem beszéltünk a 20 százalékos árfolyamnyereség-adóról - feltéve persze, hogy a részvény drágult.

Drága mulatság

A Budapesti Értéktőzsde forgalmi statisztikái a pénzügyeket, és részvénypiacok mozgását napi szinten nem követőknek érdekes adatokkal szolgálhatnak.

A komoly lakossági ügyfélkörrel rendelkező univerzális nagybankok közül általában az Erste, a K&H Bank és az Unicredit vagy azok leánycégei szerepelnek a forgalom szerinti toplista élbolyában, míg utánuk banki háttérrel nem rendelkező független brókercégek következnek. Júliusban a Concorde lett a negyedik, a Cashline az ötödik, majd utánuk következik - sorrendben - a CIB Bank, a Buda-Cash Brókerház, a Wood & Company, az ING magyarországi fióktelepe, és a Random Capital. Olyan bankok, mint például az OTP, a Raiffeisen, vagy az MKB Bank csak a mezőny második felében foglalnak helyet.

Az Erste brókercégénél a személyesen, telefaxon vagy telefonon leadott vételi vagy eladási megbízás díja egy BÉT-en jegyzett részvény esetében 1 százalék, illetve minimum 3 ezer forint, ha az ügyfél azonban az interneten keresztül bonyolítja le a műveletet akkor csak a tranzakció értéke alapján 0,45 százalékba, minimum 250 forintba kerül. A féléves forgalmi adatok szerint az első helyzett KBC Securutieshez tartozó KBC Equitas elektronikus megbízások esetében 0,25 százalékot, minimum 150 forintot számláz egy üzletkötésért.

A minimálisan előírt díj az azonnali részvényvásárlás esetében a Cashline lakossági ügyfeleinek legkevesebb 3 ezer forint, az ezt meghaladó ügyletértéknél csomagtól függően 0,3-0,5 százalék a kötés költsége. A Concorde feltételei szerint a BÉT-én kötött ügyletért 3 százalék bizományosi jutalék illeti meg a céget.

Akad olyan lakossági bank is, amely nem is kínál értékpapírszámlát: a Budapest Banknál nincs ilyen szolgáltatás, a pénzintézet a brókerrangsorban sem szerepel. Kérdés, hogy egyes bankok miért olyan üzleti modellt követnek, amelyben nem vagy meglehetősen drágán szerepel az értékpapír-kereskedelem. Az egyik lehetséges ok, hogy nem akarnak konkurenciát állítani a befektetési termékeiknek, esetleg nem akarnak drága informatikai rendszert fenntartani a részvényeseknek.

Nagybankok a lista végén

A több jelentős lakossági ügyfélkörrel rendelkező nagybank forgalmi listán elért viszonylag gyenge helyezéséhez hozzájárulhatnak a magas árak. A legnagyobb magyar banknál egy sima vételi megbízás ára, 5 millió forint alatti tranzakciós összeg esetén az ügylet értékének 0,7 százaléka, minimum 3 ezer forint, eladási megbízásnál 0,9 százalék a tranzakció értékére vetített költség, ebben az esetben is minimum 3000 forintba került az ügylet lebonyolítása.

A Raiffeisen 1 százalékot, minimum 3 ezer forintot kér, legyen szó eladásról vagy vételről, a kondíciós lista szerint az interneten keresztül beadott megbízás ezeknél a bankoknál nem olcsóbb. (Az Unicreditnél is hasonlóak a kondíciók, a magas ár miatt talán furcsa is forgalmi listán elért jó helyezés.) Az MKB az árfolyamérték alapján 1 százalékot, minimum 5 ezer forintot kér egy belföldi részvényvásárlásért.

A különböző szolgáltatók és bankok árait böngészve kiderül, hogy a részvénypiacon való megjelenés sok pénzbe kerül. Ha egy kisbefektőnek szerencséje is van, azaz jól spkeulál és nyereséget ér el a részvények adásvételével, jelentős hozamot kell produkálnia, hogy a költségek, az adó nem vigye el a profitot.

Nem szeretjük a részvényeket

Magyarországon egyébként nagyon kevés háztartásnak van részvénybefektetése. A Magyar Nemzeti Bank legutóbb közzétett, az év első három hónapjára vonatkozó statisztikája szerint a háztartásoknak 233,3 milliárd forint értékben volt részvénybefektetése, ami a tőzsdei részvények 2009 első negyedének végén mért 3246 milliárd forintos kapitalizációjának - tőkeértékének - mindössze hét százaléka.

Ez szerény részesedés, amit jelez az is, hogy a negyedév során a tőzsdei részvények állománya az átértékelődés miatt az első negyedév során 284 milliárd forinttal csökkent, ami meghaladja a háztartási szektor kezében lévő részvények értékét, vagyis az első negyedévben nagyobb összeg vált semmivé, mint amennyit a lakosság kezében lévő papírok március végén értek. A háztartások teljes állományból történő részesedése az utóbbi 5 évben sosem haladt meg a 10 százalékot, mindig 4-7 százalék között ingadozott.

Más országokhoz viszonyítva is szerény a magyar háztartások részvénybefektetési kedve. A Wall Street Journal neves amerikai gazdasági újság és a GfK multinacionális piackutató társaság által készített felmérés szerint is elsődleges szempont a kockázatkerülés, ha befektetésről van szó. Magyarországon a válaszadók negyede bankbetét mellett döntene, ha rendelkezésére állna 25 ezer euró, mindössze 5 százalékuk választaná a részvényeket és a részvényalapokat. A nyugat-európaiak egyharmada választotta a bankbetétet, mint befektetési formát, míg 2007 őszén csak a megkérdezettek negyedük választotta ezt. A részvények és részvényalapok ebben a táborban sem népszerűek, mindössze 7 százalék szavazott ezekre.

Az Egyesült Államokban teljesen más a kép, az amerikai lakosság csupán 23 százaléka részesíti előnyben az alacsony kockázatú takarékbetéteket, ugyanennyien mondták azt, hogy részvényeket vennének, vagy részvényalapokba fektetnének, igaz, utóbbiak aránya csökkent a korábbi felmérésekhez képest, ami egyértelműen a válság miatt mélybe hulló árfolyamokkal magyarázható.

Több szempontból is jó üzlet

A brókerkedés egyébként remek üzlet. Egyrészt kevésbé függ a piaci hangulattól, pesszimizmus esetén és derűlátó befektetők tevékenykedése esetén is hozzájutnak a jutalékukhoz. A Budapesti Értéktőzsdén ténykedő brókercégek révén az év első hét hónapjában 5554 milliárd forint értékben cseréltek gazdát a részvények, ami a legalacsonyabb 0,25 százalékos üzletkötési díj esetében is több mint szép, több mint tízmilliárdos summa.

A BÉT-en mért forgalom alapján készített brókerrangsor élén júliusban változás történt. Az első félév során az első helyet megszerző KBC Securuties 181 milliárd forintos júliusi forgalmával csak a második helyet szerezte meg, az első az Erste lett, utóbbi cég brókerei több mint 210 milliárd forint értékű üzletkötésnél közreműködtek. A harmadik helyezett az Unicredit lett 71,7 milliárd forintos eredménnyel.

A cikk írója rendelkezik a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényekkel.

Az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.