Bekérették a líbiai külügyminisztériumba a soros EU-elnök Magyarország nagykövetét - erősítette meg Polner Gergely, a magyar elnökség szóvivője vasárnap Brüsszelben. Polner az AFP-vel közölte, hogy a magyar nagykövetet csütörtökön kérették be a líbiai külügyminisztériumba. A találkozón közölték vele, hogy Líbia felfüggeszti az illegális bevándorlás elleni küzdelemben való részvételét, ha az Európai Unió folytatja a líbiai tüntetések bátorítását. Polner Gergely szerint a magyar diplomata után más európai képviselők is megkapták ugyanezt az üzenetet.
Azt a francia Le Monde írta szombaton, hogy bekérték a soros EU-elnök Magyarország nagykövetét a líbiai hatóságok, hogy jelezzék, az észak-afrikai ország kormánya elégedetlen az Európai Unió Líbiával kapcsolatos állásfoglalásaival.
A líbiai külügyminisztérium főtitkára Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a kijelentéseit bírálta, aki szerdán - az első líbiai tüntetések után - felszólította Tripolit, hogy hagyjon fel az erőszakos akciókkal, és engedélyezze a szólásszabadságot.
Az [origo]-nak vasárnap délelőtt még sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a lap értesülését Marton Béla líbiai magyar nagykövet (erről bővebben itt olvashat). Líbiában már több mint 200-ra becsülik a tüntetők és a biztonsági erők összecsapásai során elhunytak számát (az aktuális líbiai helyzetről itt talál további információkat).
Líbia Észak-Afrika leggazdagabb országa. Az országban annak a hatására kezdtek tüntetni, hogy szomszédjai közül Tunéziában és Egyiptomban is megbuktatták a diktátort. A 68 éves Moammer Kadhafi 42 éve irányítja Líbiát. A líbiai tüntetések hátteréről itt olvashat bővebben.
A tunéziai és egyiptomi forradalmak szinte az egész arab világban forrongásokhoz vezettek. Az [origo] címkeoldalain összegyűjtve megtalálja az egyiptomi forrongásokról, Tunéziáról, valamint Algériáról, Líbiáról, Jemenről, Bahreinről és Iránról szóló cikkeinket is.