Orbán: A globalizáció segít egyesíteni a magyar nemzetet

A Magyarországról megjelenő kép formálásában is számít a kormány a nyugati magyarságra, melynek összefogására csütörtökön alakult meg a Parlamentben a Magyar Diaszpóra Tanács. Semjén Zsolt, a tanács elnöke szerint fontos, hogy a nyugati magyarság szempontjai ne legyenek alárendelve a Kárpát-medencei magyarság más típusú kihívásainak. Orbán Viktor miniszterelnök a tanács alakuló ülésén arról beszélt, hogy le kell zárni a posztkommunista korszakot.

Orbán Viktor szerint az elmúlt húsz évben sikeresnek indult, de végül hamvába halt a világban szétszórva élő magyarok összefogására tett kísérletek többsége. A kormányfő erről a Magyar Diaszpóra Tanács alakuló ülésén beszélt csütörtökön a Parlamentben. Mint mondta, a be nem vált elképzelések helyett megpróbálnak új kísérleteket indítani, ennek része a most megalakult tanács.

Orbán szerint a XX. század történelme mint egy hatalmas kalapács, "sok kis részre törte szét a nemzetet", és a szilánkjai messzire hullottak egymástól. A miniszterelnök úgy véli, hogy az erős magyar nemzet nem csupán érzelmi alapon fontos, hanem gazdasági erőforrást is jelent. Mint mondta: "mi, magyarok minél többen toljuk a szekeret, annál biztosabban kijutunk a gödörből, ahová hosszú évek felelőtlen döntései sodorták a nemzetünket". Így Orbán a gazdasági növekedés érdekében számít minden magyarra, mert "14-15 millió magyar sokkal többre képes, mint 10 millió".

Orbán Viktor beszélt arról is, a diktatúra vége nem azt jelenti, hogy azonnal létrejön a demokratikus struktúra, hanem azt, hogy elkezdődik a posztkommunizmus. Szerinte Magyarország azon országok közé tartozik, amely a legutolsók között tud e posztkommunizmusnak véget vetni, mert Csehországban 5-6 év alatt, Lengyelországban körülbelül egy évtized alatt sikerült azt lezárni. A kormányfő szavait azzal fejezte be, hogy a globalizáció egészével nem szabad hadakozni, mert számtalan kellemetlen kísérőjelensége mellett sok olyan lehetőséggel is jár, amellyel ma "sikeresebben tudjuk egyesíteni a magyar szellemet".

Év végére megközelítheti a 200 ezret az állampolgársági kérelmek száma, és várhatóan a százezredik eskütétel is megtörténik - mondta a Magyar Diaszpóra Tanács alakuló ülésén Semjén Zsolt. Elmondása szerint az igénylések majdnem feléhez névváltoztatási kérelem is kapcsolódik.

A miniszterelnök-helyettes ismét megerősítette, nincs "A" és "B" kategóriájú állampolgár, és a még idén benyújtandó és elfogadandó választójogi törvényben lehetővé teszik, hogy a világon bárhol élő magyaroknak szavazati joguk legyen. Megjegyezte, ő azt szeretné, ha a határon túli magyaroknak lehetővé tennék a levélben történő voksolást.

A kormányfő helyettese a most létrejött diaszpóratanácsról kiemelte: eddig a nyugati magyarság szempontjai háttérbe szorultak, elsikkadtak, ezért is fontos, hogy külön megjelenhessenek, és az őket foglalkoztató kérdések ne legyenek alárendelve a Kárpát-medencei magyarság más típusú kihívásainak.

Németh Zsolt külügyi államtitkár a tanács alakuló ülésén arról beszélt, hogy a diaszpóra egyfajta kitörési pont a világ magyarsága számára, annak képviselőire pedig "nem hivatalos nagykövetekként" tekintenek. Az államtitkár szerint Magyarországnak és a világban szétszóródva élő magyaroknak kölcsönösen szükségük van egymásra.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszél a nyugati magyarság szervezeteit megszólító Magyar Diaszpóra Tanács alakuló ülésén az Országházban

A Magyar Diaszpóra Tanács elnöke a nemzetpolitikáért felelős miniszter (most Semjén Zsolt). A tanács elsősorban a nyugati magyarság szervezeteit szeretné megszólítani, amely állandó intézményesített fórumként működik, üléseit a miniszterelnök hívja össze.

A kormány számít a diaszpórára a Magyarországról megjelenő kép formálásában, a magyar érdekek megjelenítésében a világ különböző fórumain, és segítségükkel szeretnék feltérképezni, mely területeken tudják leghatékonyabban segíteni a magyar kultúra fennmaradását, a magyar identitás megerősítését a világban szétszórtan élő magyarok között.

A nyugati magyar diaszpórára vonatkozó hozzáférhető adatok meglehetősen bizonytalanok, népszámlálás vagy Magyarországon végzett különböző tudományos statisztikák alapján áll össze a kép. A diaszpóra megoszlása földrészenként eszerint: Afrika körülbelül 30 ezer, Ausztrália és Új-Zéland 65 ezer, Ázsia 230 ezer, Dél- és Közép-Amerika 130 ezer, Észak-Amerika 1 millió 930 ezer magyar és magyar származású, Európa 360 ezer.