Magyarország a szabadságharcosok földje - így szorongatták Orbánt az EP-ben
2012. január 18. 13:08
Durva szócsatára készülhet Orbán Viktor, aki szerdán ellátogat az Európai Parlament (EP) ülésére, hogy beszálljon abba a vitába, amelyet a képviselők a magyarországi politikai eseményekről tartanak. A vita várhatóan kemény lesz, az EP-ben általában nem olyan langyos a hangulat, mint a magyar parlamentben, a képviselők a személyeskedéstől sem tartózkodnak, sokszor felemelik a hangjukat, lehurrogják egymást. De kemény kérdésekre készülhet Orbán azért is, mint tavaly ilyenkor járt már az EP ülésén, ahol összeakaszkodott több őt provokáló képviselővel is.
A magyar miniszterelnök tavaly januárban, az EU-elnökség átvétele után válaszolt a neki címzett kritikákra. Akkor több önkritikus megjegyzést tett, többek között azt mondta, Magyarországnak nemzeti hitelességre van szüksége a sikeres elnökséghez. A képviselők közül többen keményen megsorozták. Volt, aki Hugo Chávez venezuelai államfőhöz hasonlította, mások a médiatörvényt egy porcelánboltba tévedt elefántnak nevezték.
Az Európai Parlament 2011. január 19-i plenáris ülésén már válaszolnia kellett Orbánnak kemény kérdésekre. További képekért kattintson!
Beszédének elején a parlament több képviselője leragasztotta a száját, feltehetően a magyar médiatörvény elleni tiltakozásul. Orbánt az akció nem billentette ki, a történteket performansznak minősítette, majd beszéde végén azt mondta: "tudatában vagyok annak, hogy mindannyian politikusok vagyunk ebben a teremben [...] azzal a tiszteletteljes javaslattal fordulok önökhöz, hogy legyen bármilyen véleményük is a magyar belpolitikáról, ne keverjék össze erről alkotott véleményüket az EU következő 6 hónapjáról alkotott véleményükkel" (a tavaly januári ülésről itt olvashat részleteket).
Orbán nem maradt adósa a keménykedő képviselőknek sem. Láthatóan szenvedélyesen, néha rekedtes hangon kiosztotta néhányukat válaszában. Egy német képviselő kritikájára azzal reagált, hogy a német médiatörvény "egy jottányit sem demokratikusabb", mint a magyar, majd közölte, nem fogadja el senkitől, hogy "csak azért, mert diktatúrában éltünk 40 éven keresztül, bárki megkérdőjelezze a magyar nép demokratikus elkötelezettségét".
"Önök számára nem a médiatörvény jelent problémát, hanem hogy Magyarországon a magyar nép kétharmados többséget adott egy politikai erőnek" - mondta. Orbán szerint a magyar médiatörvényt "lehet és kell is kritizálni [...], de nem lehet sértegetni egy nemzetet [...] Mi ez, ha nem a magyar nép megsértése?" - kérdezte, szavaival nagy hangzavart váltva ki a képviselők körében (a tavaly januári kemény vitáról itt olvashat részletesen).
Szerdán, a délután 3-kor kezdődő szakaszban foglalkozik az Európai Parlament Magyarországgal. "A közelmúltbeli magyarországi politikai fejlemények" címen futó vitát megelőzi a parlamenti questorok megválasztása, ami után élőben közvetítjük az eseményeket az [origo]-n (az Európai Parlament napirendjét itt, a parlamenti ülés élő közvetítését pedig itt találja).
Orbán helyzetét nehezíti, hogy kedden az Európai Bizottság három jogi eljárást indított Magyarország ellen, mert megítélése szerint a jegybanktörvény, a bírák korhatár előtti nyugdíjazása és az adatvédelmi hivatal átalakítása sérti az EU működésének alapelveit. A kormány korábban kitartott mindegyik intézkedése mellett, egyre több kormányzati nyilatkozat (például Orbán a Bild című német bulvárlapnak adott interjúja) is arra utal, a magyar kormány kénytelen lesz meghátrálni.
Az ülés elején a képviselők meghallgatják az Európai Bizottság képviselőjét, valamint az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács, ez után jönnek a hozzászólások. Az Európai Parlament kedden megválasztott új elnöke, Martin Schulz üdvözölte, hogy Orbán részt vesz a vitában. "Szerdán kemény vitánk lesz. Adjunk helyt Orbán kérésének, ha a dán EU-elnökség ezt elfogadja, hogy szót kaphasson. Pontosan erre gondolok én magam is: az Európa helyzetéről folytatott kemény viták helyszíne az Európai Parlament kell hogy legyen. Ezért jó, ha Orbán holnap eljön" - fogalmazott Schulz keddi strasbourgi sajtótájékoztatóján.
Az ülés előtt Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyi államtitkára elmondta, hogy tisztességes bánásmódot és a reagálás jogának biztosítását várják az EP-képviselőktől a plenáris vitán. Egyben hozzátette, hogy hasonló hozzáállást várnak a nemzetközi sajtótól is.
Kövesse a vitát az [origo]-n!
Orbán Viktor sajtótájékoztatót tart az EP-vita után, amelyet élőben lehet követni a kormany.hu-n. A sajtótájékoztató várhatóan 16 óra 30 perc körül kezdődik.
Az Európai Bizottság elnöke szerdán délután Strasbourgban bejelentette, hogy a magyar miniszterelnök levélben jelezte készségét arra, hogy megoldásokat találjanak az Európai Bizottság által előző nap bejelentett kötelezettségszegési eljárásokban felvetett problémákra.
Barroso megerősítette, hogy az Európai Bizottság következetes és szigorú akar maradni annak biztosításában, hogy valamennyi EU-tagállam teljes mértékben betartsa az uniós joganyagban szereplő előírásokat.
Már nagy a mozgolódás az Európai Parlamenti üléstermében. Aki szeretné élőben követni a videóközvetítést, az mégse az EP oldalán tegye, mert az nagyon lassú. Itt egy gyorsabb link: http://ec.europa.eu/avservices/ebs/live.cfm?page=2
Martin Schultz, az EP új elnöke megnyitotta az ülést. Már ismertetik is a questorok megválasztásáról szóló szavazás eredményét, aztán jön Magyarország. Schultzról részletek itt.
Egyik jelölt sem kapott elég szavazatot a questorok közül, úgyhogy új szavazási kört kell tartani. Schultz magyarázza, hogyan lehet voksolni, de a rendszer annyira bonyolult, hogy ő is elbizonytalanodott párszor, és a tolmácsok sem pontosan értik, mi történik.
Sokadszorra tudták csak megnyitni a questorokról szavazást. Schultz már a technikusokat hívta.
A Quaestorok Kollégiuma az EP-képviselőket közvetlenül érintő hivatali és pénzügyi kérdésekkel, valamint munkakörülményeikkel foglalkozik. Ők biztosítják, hogy a képviselők rendelkezésére álljanak a munkájukhoz szükséges felszerelések és szolgáltatások. A testületnek összesen öt tagja van, az Európai parlament választja őket, megbízatásuk két és fél évre szól.
Második körben sem kapott egyik questor jelölt sem elég támogatást. Jön a harmadik forduló.
Az EP ülését vezető Schultz bejelentette, hogy a questorokról szóló szavazás harmadik köre este 8-kor lesz. Sok képviselő fütyülni, fújolni kezdett, vagy az asztalt verte. Schultz engedett, azt mondta, most, hogy ilyen jól begyakorolták a rendszert, letudják a szavazást most.
Sokan kivonultak a teremből, amikor Schultz bejelentette, hogy jön a magyarországi eseményekről szóló napirendi pont.
Megkezdődött a vita Magyarországról. Az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács álláspontját ismertető felszólaló megismételte, amit Barroso mondott korábban: minden tagállamra vonatkoznak az EU szabályai.
A tanács szerint nem csak lehetőség az EU-tagság, de kötelezettség is, ezért indult eljárás Magyarország ellen kedden. A bizottság a megoldást keresi a felszólaló szerint.
Barroso beszél, rendkívül kényes ügynek nevezte a Magyarország ellen indult eljárást. Szerinte a magyar hatóságok nem vették figyelembe a bizottság aggályait, amelyeket a magyar sarkalatos törvények technikai elemzése alapján küldtek, majd a kormány is figyelmen kívül hagyta azokat.
Barroso szerint a kifogásolt törvények elfogadása után jogi elemzést végzett a bizottság és ennek ismeretében indította meg a kötelezettségszegési eljárást. Ha a kormány nem működik együtt, akkor Barroso szerint további retorziókra számíthat.
Orbán Viktort mutatta a kamera, miközben Barroso beszélt. Orbán hallgatja a beszédet és visszafogottan mosolyog.
Barroso szerint a jogsértési eljárás politikai problémákra világít rá, a törvényekről szóló vita azt mutatja, hogy konszolidálni kell a magyar demokráciát. Barroso szerint meg kell védeni a magyar állampolgárok jogait.
Barroso szerint nem Magyarország ellen folyik a vita, hanem Magyarországért. Azt kéri a magyar kormánytól, hogy mutassa meg, elkötelezett a demokrácia és a szabadság mellett. Barroso a végére belelendült, nagy lelkesedéssel beszélt.
Az Európai Parlament közvetítő rendszerében Orbán Viktor magyar kormányfőt - ahogy a fenti képen látható - összekeverték Leonard Orban román politikussal. Leonard Orban az Európai Bizottság tagja volt az előző, 2009-ben véget ért ciklusban.
Orbán kezd beszélni. Megköszönte, hogy felszólalhatott és megköszönte Barroso támogató szavait. Orbán azt mondta: átfogó, mély és izgalmas átalakulás történt Magyarországon, ezért nem lepi meg az ránk irányuló figyelem.
Orbán szerint a kormány 1,5 év alatt az összeomlás széléről rángatta vissza az országot. Most van először európai normákhoz igazodó költségvetése. Orbán szerint a kormány újraszervezte a nyugdíjrendszert, a szociális ellátórendszert, a közoktatást, a jogrendszert, mindent, ami hiányt termelt. Orbán szerint ezek komoly érdekeket sértettek.
Orbán szerint a bizottság kifogásai gyorsan orvosolhatók, a gyors átalakulás velejárójának nevezte az ezzel járó konfliktusokat.
Orbán szerint a bizottság kifogásai nem érintik az új alkotmányt, pusztán az alkotmány életbe lépéséről szóló törvény két pontját. Ez jól is van így - mondta.
Daniel Cohn-Bendit, Orbán egyik nagy kritikusa lecsapta a tollát az asztalra, miközben az Orbánnak címzett beszédeket hallgatta.
Johannes Svoboda osztrák szociáldemokrata képviselő azt kérdezte Orbántól, miért veszélyezteti a magyar kormány a magyarok szabadságát, amiért olyan sokáig harcoltak. Szerinte nem egyes intézkedésekkel van baj, hanem a mögöttük meghúzódó szellemiséggel.
Guy Verhofstadt korábbi belga miniszterelnök, a liberális frakció vezetője szerint Orbán hatalmas munkát végzett, amikor fellépett az önkényuralmi rendszer ellen, de most rossz úton jár. Verhofstadt Kenedi János történész és Konrád György író Orbánnak írt levelét idézte.
Az egyik képviselő Varhofstadtnak feltett kérdése szerint a magyar alkotmány védi a kisebbségeket, ideológiai cirkusz a vita, amely erről szól.
Verhofstadt válasza szerint nem az alkotmánnyal van baj, hanem a mögötte megbújó felfogásról.
Orbán úr, az EU nem lábtörlő - mondta felszólalásában Daniel Cohn-Bendit. Szerinte teljes a zűrzavar Európában, van aki szerint baj van Magyarországon, van aki szerint nincs. Olyan, mintha mindenki megőrült volna, mintha mindenki skizofrén lenne.
Cohn-Bendit szokás szerint magából kikelve ostorozza Orbánt és a magyar kormányt, Orbán egykedvűen bólogat.
Cohn-Bendit nem bírja visszafogni magát. Szerinte félnek a zsidó családok, a hajléktalanok Magyarországon, félnek az emberek az új alkotmány szellemiségétől. Azt javasolta, küldjön az EU ellenőröket Magyarországra, hogy ellenőrizzék a magyar alapjogok érvényesülését.
Cohn-Bendit szerint hiba, hogy nem lehetett érdemi vitát tartani az új alkotmányról.
Bokros Lajos korábbi magyar pénzügyminiszter beszél, angolul. Szerinte szőnyegbombázás történt Magyarországon, még súlyosabbá tette a helyzetet, hogy az ellenzék nem tudott befolyást gyakorolni erre. Bokros szerint a magyaroknak végig kell vinni a harcot a kormány ellen, amely romba döntötte a gazdaságot.
Az egyik felszólaló szerint fontos, hogy megjelent az ülésen Orbán Viktor, de ez inkább szól a magyar közvéleménynek, mint a vitának.
Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő az Európai Uniót bírálja, szerinte az EP nem képvisel senkit, meg kell vizsgálni azt is, milyen szenvedést okozott az EU az európaiaknak.
Szájer József beszél, a fideszes EP-képviselő visszautasította, hogy bárkinek félnie kéne Magyarországon. Szájer egy Cohn-Benditnek címzett beszólással indított, felrótta neki, hogy nála csak addig tart a demokrácia, amíg ő beszél, de ha más mondja el véleményét, azt nem hallgatja meg. Szájer mellényúlt, mert Cohn-Bendit az ülésteremben volt.
Szájer szerint nem sérül a demokrácia Magyarországon, ezt bizonyítja az is, hogy az EU kifogásaira a kormány módosította a médiatörvényt 2011 elején. Szájer szerint a mostani vita azt bizonyítja, nem ismerjük egymást, a kritikusok nem ismerik a magyar viszonyokat. Szájer azt javasolta, vizsgáljanak meg mindent, amit akarnak és ki fog derülni, hogy az Orbán-kormány nem gyengítette meg a demokráciát.
Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő szerint rossz hallgatni a vitát, mert bár a kormány megérdemli a kritikát, a hangnem olyan, mintha az egész országra zúdulna össztűz.
Az egyik képviselő arról beszél, kétharmados többség birtokában sem kénytelen a kormány módosítani az alkotmányt és átírni a jogrendszert. Azt kérdezte, miért nem úgy működik a kormány, mint más országokban?
Az egyik felszólaló szerint a bizalom hiányzik a magyar kormánnyal szemben, amit bizonyít az is szerinte, hogy az egész EP csendben ült, amikor a szocialista kormányok tönkre tették Magyarországot. Szerinte a magyar választók bíznak a kormánynak, érthetetlen, hogy az európai képviselők és az EU miért nem. Sok sikert kívánt Orbánnak.
Az egyik felszólaló szerint siralmas, ami történik, az EU beleszól egy független ország életébe. Szerinte azért bírálják sokan Orbánt, mert adókat vetett ki, miután elődei tönkre tették az országot. Az európai baloldal fellépése miatt szerinte sírjukban forognak az európai alapító atyák. Kijelentette: nem kell hamut szórnia a saját fejére Orbánnak.
A most felszólaló néppárti képviselő (ennek a pártcsaládnak a tagja a Fidesz is) azt mondta, látványos különbség, hogy míg Orbán önként jött el az ülésre, addig hisztérikus kritikusai már el is hagyták az üléstermet. Verhofstadt ideges, Cohn-Bendit legyint.
Az egyik képviselő azzal érvelt, hogy a magyar helyzet sajátosságait mutatja, hogy Szájer felesége lett az új bírói hivatal vezetője. A viszontválasz szerint nem lehet ilyen személyeskedő vitát folytatni ilyen érzékeny kérdésekről.
Szájer visszautasította, hogy a vitában előkerült a felesége is. Szerinte szakmai múltja, a nevéhez fűződö több ezer ítélet bizonyítja, hogy nem miatta lett a bírói hivatal vezetője.
Az egyik, a szabad demokrata frakcióhoz tartozó képviselő szerint nem lehet kiüresíteni a demokráciát és éppen ez a baj a magyar kormány munkájával. Szerinte nem az alkotmánnyal van baj, hanem azzal, hogy a most lefektett alkotmányos alapelveket csak kétharmados többséggel lehet megváltoztatni, ami felveti azt a kérdést, hogy mennyire marad szabad Magyarország.
Egy osztrák zöldpárti felszólaló szerint gyakorlatilag mindenki fél Magyarországon: félnek a tudósok, az újságírók, a melegek. A képviselő Schiff András zongoraművész hozta fel példaként, aki politikai okból nem hajlandó Magyarországon játszani. Mit gondol erről az [origo] szerzője? Olvassa el itt.
Áder János fideszes EP-képviselő kikérte a nők nevében bírálta, hogy több képviselő belekeverte a politikai vitába Szájer feleségét.
Az egyik felszólaló szerint a magyar kormány ugyanazt csinálja, mint a kommunisták, akik az egész társadalmat ellenőrizni akarták.
Göncz Kinga MSZP-s képviselő szerint a kritika nem Magyarországnak, hanem a kormánynak szól, a kormány kommunikációja zavaros. Szerinte a kormány intézkedései a demokratikus intézményeket ássák alá. Göncz azt mondta, ez társadalmi robbanással fenyeget.
Az egyik euroszkeptikus litván felszólaló szerint a szabadságot nem szabad összekeverni az elszámoltathatatlansággal. Azt javasolta Orbánnak, hogy ne az EU diktátumaira hallgasson, mert az visszahozza a szovjet időket.
Az egyik felszólaló azt mondta, nem politikusként, hanem egykori újságíróként aggódik a magyar sajtószabadságért. Szerinte rossz jel, hogy - amint fogalmazott - a belügyminiszter megfenyegette azt az újságírót, aki nyilvánosságra hozta Barroso Orbánnak írt decemberi levelét. A levelet az [origo] újságírója hozta nyilvánosságra, majd Kocsis Máté fideszes képviselő írásbeli kérdésben faggatta Pintér Sándort arról, hogy bűncselekmény történt-e a levél nyilvánosságra kerülésénél. Pintér válasza szerint elképzelhető, hogy az újságíró megsértette a levéltitkot, bár a levélben közügyekről volt szó, amelyek így közérdekből nyilvánosak.
Az egyik felszólaló szerint az Orbán-kormány által hozott intézkedések egy részét más kormányok is meghozhatták volna. Ilyen volt szerinte a bankadó. A vitában érintett problémák szerinte nem Magyarországról, hogy egész Európáról szólnak. Felszólalását azzal zárta, hogy sikert kívánt a kormánynak.
Az ülést vezető Martin Schultz szerint már most is jó negyven perccel hosszabb volt a vita a tervezettnél, ezért nem fog tudni szót adni minden jelentkezőnek.
Egy néppárti képviselő hosszan szabadkozott felszólalása elején, hogy már nem emlékszik, mi volt Orbán elődjének neve, aki bevallotta, hogy hazudott.
Az egyik képviselő arról beszélt, hogy a magyar politikáról szóló vita az európai értékeket is érinti. Attól, hogy valami jogszerű, még nem biztos, hogy jogos is - mondta. Egy olasz néppárti képviselő azzal folytatta, hogy felszínes támadások érik Magyarországot, ami azt mutatja, hogy a vita rossz úton halad. Ha valamelyik tagállam intézkedései megfelelnek az európai alapelveknek, akkor azokat nem lehet más alapon kétségbe vonni.
Egy néppárti képviselő szerint hatalmas túlzás arról beszélni, hogy a magyar kormány tejlhatalomra tör. A vita egyre nagyobb kitartást igényel mindenkitől. Többen a telefonjukkal babrálnak, Orbán a nyakkendőjét igazgatja.
Viviane Reding az EU igazságügyi biztosa szerint a vita arról szólt, hogy az egész EU azt szeretné, ha Magyarország tiszteletben tartaná az európai értékeket. Szerinte a bizottság pártatlanul járt el Magyarország ügyében és az európai értékeket tartotta szem előtt.
Magyarország a szabadságharcosok földje volt, ma is az, és az is marad - zárta le a Magyarországról szóló európai parlamenti vitát szerdán Orbán Viktor miniszterelnök, aki közel három órán át hallgatta az európai képviselők kritikáit a kormány elmúlt másfél évéről. A felszólalók egy része keményen bírálta, más részük védte a magyar kormányt, a leginkább az alapján, hogy ki melyik európai pártcsalád képviselője.
Orbán megköszönte a kritikákat és a támogató hozzászólásokat is, bár szerinte sok képviselő érvelésébe nyilvánvaló tárgyi tévedések csúsztak, másokat pedig az érvek helyett a pártpolitikai düh vezérelt. Orbán azt mondta, ezek nem méltóak Európához.
A vita elején az Európai Bizottság ismertette álláspontját a kedden Magyarország ellen indított jogi eljárásokról. A bizottság szerint a jegybankról, a bírák nyugdíjazásáról és az adatvédelmi biztosról szóló jogszabályok értik az európai alapelveket, és mivel a kormány az eddigi felszólítások ellenére nem módosította ezeket, ezért jogi eljárást indítottak. A bizottsági ismertető után a néppárti képviselők azzal védték a magyar kormányt, hogy az EU nem szólhat bele ilyen mértékig egy független ország életébe, mint amennyire a bizottság szeretne, és sokan kiemelték Orbán szerepét a rendszerváltásban.
Orbán kapott kemény kritikákat is. Daniel Cohn-Bendit zöldpárti képviselő kiabálva ostorozta a magyar kormányt, azt állította, hogy Magyarországon kisebbségi csoportok élnek rettegésben, az új alkotmányról pedig nem volt érdemi vita. Guy Verhofstadt szabaddemokrata frakcióvezető szerint a kormány hatalmas munkát végzett el, de rossz útra tévedt. Bokros Lajos arról beszélt, hogy az Orbán-kormány szőnyegbombázást hajtott végre, többen pedig elővették Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét, aki az új bírói hivatal vezetője lett, de a fideszes Áder János az összes nő nevében a védelmére kelt.
A vita egy idő után már inkább az európai identitásról kezdett szólni, egyre többen csak ürügyként használták a magyar problémát arra, hogy politikai nyilatkozatot tegyenek, vagy a saját pártjukról beszéljenek. Orbán záróbeszédében kijelentette, hogy a politikai verseny barátja, és csak az időhiány miatt nem igazítja ki a számos elhangzott ténybeli tévedést. Mindenkinek azt ajánlotta, hogy olvassa el az új alkotmányt, amely szerinte nagyon értékes dokumentum. Orbán azt mondta, a legtöbb vitás pont már rendeződött a kormány és az Európai Bizottság között, a többit pedig a következő hetekben lezárják.
Hallgassa meg, mit mondott Orbán!