Tematizációs fegyvernek szánták, de nagyon hamar megbukott a Fidesz legújabb ötlete. Kocsis Máté józsefvárosi polgármester javasolta azt a kormánypárti frakciónak, hogy a 12-18 évesek, a politikusok és az újságírók körében évente egyszer tartsanak kötelező drogszűrést. Fideszes és KDNP-s képviselők már hétfőn is abszurdnak tartották a jogilag is meglehetősen ingoványos talajon álló tervet, így nem meglepő, hogy úgy tűnik, semmi sem lesz a dologból.
Bár politikai szempontból a figyelemelterelést szolgálta volna a kötelező drogtesztről szóló diskurzus, az internetadó és a cafeteriajuttatások adójának a növelése után újabb területen kell a kormánypártoknak hátrálniuk. Az Origo által megkérdezett háttéremberek egyszerűen nem tudják mire vélni ezt a kapkodást, és attól tartanak, hogy a jövőben újabb, ehhez hasonló ötletek merülhetnek föl.
Többen nagyon jelentős politikai hibáknak minősítették az elmúlt hetekben történteket, és már a legkitartóbb emberekben is kételyek merültek föl a párt politikájával kapcsolatban. Aggasztónak tartják azt a folyamatot, ami október 12-én, az önkormányzati választás után a párton belül elindult, mert előfordulhat, hogy a negatív tendenciákat és a közhangulat megváltozását nagyon nehéz, vagy éppen lehetetlen lesz megfordítani.
Mindezt tetézheti a február végi esetleges veszprémi választási vereség, bár azt mindenki tudja, hogy ezt a körzetet nem lehet összehasonlítani az újpesti-angyalföldi választókerülettel. Mérföldkőnek is lehetne nevezni majd azt a voksolást, mivel egy kormánypárti sikerrel feledtetni lehetne az ózdi és a budapesti nagyarányú vereséget, éppen ezért nem kéne megosztó ügyekkel ingerelni a közvéleményt a következő hetekben.
A sorozatos kudarcok miatt a párttagságon belül sokan elégedetlenségüknek adtak hangot, de tömeges kilépésekről egyelőre nem lehet beszélni. A mostanihoz leginkább hasonló helyzet Matolcsy György 2011 végi bejelentésekor alakult ki, amikor a hónapokig támadott Nemzetközi Valutaalaphoz való fordulásról beszélt a parlamentben. Azon is sokan megdöbbentek, de mégis sikerült a helyzetből végül legalább úgy kijönni, hogy a kormánypárt nem szenvedett súlyos veszteségeket.
A mostani helyzetben az esetleges belső ellenzék kialakulásának a lehetőségét is csírájában fojtja el az a tény, hogy rengetegen egzisztenciálisan kötődnek a kormánypárthoz, ami egy ilyen helyzetben egyáltalán nem meglepő. Azokat, akik a széles nyilvánosság előtt is fel mernék vállalni a véleményüket, azzal lehetne könnyen leszerelni, hogy az elmúlt időszakban úgymond nem kaptak semmit, ezért bírálják a párt politikáját.
A belső viszonyokat még kuszábbá teszi, hogy minden nagyobb minisztérium vezetője kiépítette a saját személyi körét, így blokkok alakultak ki a párton belül. Ezek meglehetősen bizalmatlan viszonyban állnak egymással, de nyílt összetűzés forrásaink szerint még nem volt. Az Orbán Viktor és Simicska Lajos közötti ellentét pedig mindezt a blokkosodást még jobban bonyolítja.
A párt további népszerűség-csökkenése, újabb botrányok, valamint a 2018-as választási vereség lehetőségének előtérbe kerülése esetén egyesek már azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a belső ellentétek akár komolyabb, a nyilvánosság előtt is látható összecsapások formájában öltsenek testet, de még ez is messze lenne egy formális pártszakadástól.
Amiben nyilvánvaló konszenzus van, az az, hogy 2017-ben születhetnek meg az igazán nagy stratégiai kérdések. Áder János köztársasági elnök mandátuma akkor jár le, így a parlamentnek bő két év múlva kell döntenie arról, hogy hivatalban marad-e a jelenlegi államfő, vagy pedig egy mást jelölnek a helyére.
Orbán Viktor esetleges jelöltségéről még korai lenne beszélni, mivel senki sem tudja, hogy a kormánypártok és személy szerint a miniszterelnök mekkora támogatottsággal bír majd 2017 elején. A döntést - mint 2010 és 2014 között általában a Fideszben - a számok fényében hozzák majd meg, így jósolni az esetleges végkimenetelről egyetlen forrásunk sem akart.