Filep Mária, a páneurópai piknik főszervezője és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, az 1988-89-ben Magyarországra menekülő keletnémetek segítője, befogadója kapta idén a Petőfi-díjat a közép-európai népek szabadságáért kifejtett tevékenységük elismeréseként a XXI. Század Intézettől és a Mol-csoporttól.
A páneurópai piknik 25 év után fölkerült az emberi értékrendbe azzal, hogy átvehettem a Petőfi-díjat – mondta el az Origónak Filep Mária. A páneurópai piknik főszervezője szerint eddig sok politikai vitát eredményezett a piknik keletkezése, nagyon sok hamis dolog volt a történetébe. Nagy megtiszteltetés a díjazás, de ez azoknak is szól, akik ebben a nagy munkában részt vettek.
Filep Mária azt is elmondta, sokan sokféleképpen voltak részesei a rendszerváltásnak, aki tényleg részt vett, és őszintén tette azt, amit tett, az helyén kezeli ezt a dolgot. Aki üzletnek, vagy egyéb előnynek tekinti ezt az időszakot, és másképp alakult a jövőjük, ahogyan azt elképzelték, azok ebből kifolyólag máshogyan szemlélik azt az időszakot.
A páneurópai piknik főszervezője szerint a rendszerváltás időszakának legfontosabb tanulsága, hogy az emberek közötti falak nem bontódtak le. Örülni kellett volna a változásnak, de ez nem történt meg, ami óriási hibája volt 1989-nek – mondta Filep Mária.
Kozma Imre szerint az embernek meg kell tenni, amit megtehet. Az 1989-es események nagymértékben mozgatták azoknak a szándékát, akik kitüntettek minket. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke szerint akkor megtették azt, amit akkor elvárt tőlük az adott idő. Az embert az minősíti, hogy azt a másik embert nézze, akiért van, hiszen egymásra bízott minket az Isten – tette hozzá.
Kozma Imre úgy látja akkor a magyar politikusok és a szeretetszolgálat nagyon jól vizsgázott. Azzal a szemlélettel és magatartással életet ajándékoztunk egy népnek. 25 évnek azért kellett eltelnie, hogy olyan emberek is pozitív értelemben nyilatkozzanak, akik korábban még máshogyan látták.
Most volt, amikor Angela Merkel olyan üzenetet küldött, ami teljes egészében átértékelte a mi szerepvállalásunkat – mondta Kozma Imre. A 25 évvel ezelőtti idő annyiban különbözik a mostanitól, hogy akkor az emberek csak arra gondoltak, hogy valami változzon meg. Ma az emberek többet gondolnak arra, hogy mik az ő lehetőségeik, szemben a közösség érdekeivel.
A Terror Háza Múzeumban tartott ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a díjazottakat méltatva arról beszélt, hogy „azért élhetünk ma külső szabadságban, mert a kommunizmus ideje alatt, a diktatúrában voltak, akik belül szabadok voltak”, köztük a két díjazott. A miniszter azt mondta, hogy a határok megnyitását eredményező 1989 augusztusi páneurópai piknik mérföldkő volt a közös európaiság megteremtése felé vezető úton.
Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója emlékeztetett, a nemzetközi elismeréssel, a Petőfi-díjjal a régió azon kiemelkedő személyiségeit kívánják magasra emelni minden évben, akik helytállásukkal, személyes áldozatukkal mozdították előre a szabadság ügyét. Szerinte a két díjazott visszaadta az emberek hitét abban, hogy lehet megalkuvás nélkül cselekedni és tenni még akkor is, amikor minden esélytelennek és reménytelennek tűnik.
Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója, felidézve Filep Mária építészmérnök életútját, elmondta, hogy a díjazott alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezetének, az első ellenzéki szervezetnek a városban.
A tagok hétvégenként vendéglőkben, kocsmákban gyűltek össze, és egy ilyen gyűlésen merült fel először a páneurópai piknik megszervezésének a gondolata. Filep Mária ezután néhány társával szervezte a pikniket, ami végül az ő, valamint az MDF debreceni és soproni önkénteseinek áldozatos munkája révén valósult meg.
A rendezvény során NDK-s állampolgárok százai jutottak át a határon Ausztriába. Filep Mária később több kiállítást is rendezett Közép-európai változások címmel itthon és külföldön egyaránt. 1999-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2004-ben pedig Aphelandra-díjjal is elismerték a rendszerváltozásban játszott szerepét.
Schmidt Mária felidézte: Kozma Imre atyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítóját 1989. augusztus 13-án, vasárnapi szentmiséje bemutatása után azzal kereste meg a Német Szövetségi Köztársaság budapesti konzulja, hogy segítsen az országot elárasztó, a nagykövetség munkáját is megbénító keletnémet menekültek befogadásában, ellátásában, amire ő azonnal igent mondott. A zugligeti plébánián már másnaptól fogadták az NDK-s menekülteket.
Az első este csaknem ezer embert helyeztek el, a következő hónapokban pedig ott és a sorra megnyíló menedékhelyeken csaknem 48 600 ember fordult meg. Egy időben még a budapesti NSZK-konzulátus is a zugligeti plébánia kertjébe költözött ki.
Kozma Imrét 1992-ben apostoli protonotáriussá, vagyis diplomáciai feladatokat is ellátó pápai főjegyzővé nevezték ki, és abban az évben megkapta a Széchenyi István-díjat is. Humanitárius tevékenységét számtalan elismeréssel és kitüntetéssel ismerték el itthon és külföldön egyaránt. 1996-ban a Reader’s Digest Magazin az év emberének választotta meg Európában.
1995-ben elnyerte a Kisebbségekért díjat, 1999-ben a Szuverén Máltai Lovagrend Nagykeresztjét. 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2005-ben Prima Primissima díjjal, 2007-ben Mindszenty-emlékéremmel, 2009-ben Húszéves a köztársaság díjjal, 2010-ben francia becsületrenddel, 2011-ben Giesswein Sándor-emlékéremmel tüntették ki.