Jemenért nem éri meg kockáztatni

Jemen
Yemeni members of a local armed resistance group, known as a Popular Committee (PC), supporting President Abedrabbo Mansour Hadi, sit in a pick up truck as they arrive on March 23, 2015 from the city of Abyan in Aden, southern Yemen before being deployed around the city of Lahj, along the border between Lahj and Aden Governorates. AFP PHOTO / SALEH AL-OBEIDI
Vágólapra másolva!
Újabb proxyháború kezdete vagy csak a szokásos észak–déli szembenállás? A jemeni fejleményekből az utóbbi már kiolvasható, az előbbi kapcsán azonban nem világos, milyen következményekkel járna a térség erős államaira, Iránra és Szaúd-Arábiára nézve. Egy dolog azonban biztos: Jemenben totális a káosz.
Vágólapra másolva!

Szembenálló síita és szunnita törzsek, hozzájuk tartozó milíciák, al-Kaida és Iszlám Állam: ezek a tényezők külön-külön is képesek destabilizálni egy országot, ha pedig együtt vannak jelen, akkor borítékolható a káosz. Mint például Jemenben, ahol pontosan ez a helyzet.

Koalíciós csapások

Az arab-félszigeti országban az elmúlt bő fél évben gyorsultak fel az események, amelyek a héten odáig eszkalálódtak, hogy Szaúd-Arábia úgy döntött: tíz országból álló koalíció élén légicsapásokat intéz a központi kormány ellen lázadó húszi milíciák ellen. De miről is van szó pontosan?

Életkép a szaúdi légicsapás után Forrás: AFP/Mohammed Huwais

Észak és dél, szunniták és síiták

Ahogy a Közel-Keleten oly sok helyen,

A 26 milliós országban – ahol CIA adatai szerint a lakosság 63 (!) százaléka 24 év alatti – nagyjából kétharmad-egyharmad a felekezeti megoszlás a szunniták javára. Ennek ellenére az országot Észak- és Dél-Jemen 1990-es egyesítése után 22 évig a síita Ali Abdullah Száleh elnök vezette.

Hintapolitika

Uralmának a 2011-ben indult arab tavasz vetett véget, végzetes mértékben kiéleződött ugyanis az észak–déli ellentét.

Az önjelölt (és meggyilkolt) húszi vezetőt, Abdul Karim al-Kivanit támogató tüntetők Szanaaban Forrás: AFP/Mohammed Huwais

Száleh országlása a hintapolitika mintapéldája volt: miután győztesen került ki az 1994-es polgárháborúból, síita létére nyíltan támogatta a – síitákat és kurdokat elnyomó – Szaddám Huszein-féle szunnita iraki kormányt, a bagdadi diktátor pozíciójának gyengülésével azonban új szövetséges után nézett. Ezt Teheránban találta meg, még úgy is, hogy gyanítható volt: az északon élő, időről időre lázadozó húszi csapatok mögött a perzsa vezetés állt, éppen annyira támogatva őket, hogy gondot okozzanak az elnöknek.

Nem lett jobb a helyzet

Száleh lemondása azonban – most látszik igazán – csak rövid ideig volt képes lehűteni a kedélyeket: a 2012 februárjában helyére lépő szunnita elnök, Abed Rabbo Manszúr Hádi képtelen volt úrrá lenni a megosztottságon, és világos volt, hogy az ország egésze fölött soha nem lehet fennhatósága.

Forrás: aei.org/Origo

Nem elég ugyanis, hogy nem szűnt meg a síita–szunnita megosztottsággal nagyjából ekvivalens észak–déli törés, Jemen továbbra is az al-Kaida arab-félszigeti szárnyának (AQAP) fellegvára maradt, miközben – szíriai és iraki sikerei után – itt is erőre kapott az Iszlám Állam. Ez a szervezet vállalta magára például a múlt pénteki, legalább 130 áldozattal járó robbantást, igaz, nem világos, hogyan „nőhettek ki a földből” Jemenben.

Valószínűleg itt is arról van szó, amit a Boko Haram esetében tapasztalunk, vagyis, hogy

ezért – ki tudja, mennyi időre – egyes csoportok e mögé bújnak.

Káosz jemeni módra Forrás: AFP/Str

Mindez azonban azt okozza, hogy Jemenben ma képtelenség beazonosítani, hogy ki kicsoda, és éppen ki áll mögötte. Csak egy példa a káoszra: a húszi lázadók mögött egyszerre sejtik – jogosan – Iránt és a még mindig befolyásos Száleh exelnököt.

Áden még tartja magát

Egyelőre az tűnik biztosnak, hogy a főváros, Szanaa a síita felkelők kezében van, a déli nagyváros, a kereskedelemi szempontból is jelentős Áden azonban még tartja magát; ha a Szanaaból elmenekült – és állítólag még mindig Jemenben tartózkodó – Hádi elnök valahol még biztonságban van, akkor az ez a régió – a napokig tartó találgatások után pénteken kiderült, hogy az államfő jobbnak látta, ha Rijádban keres menedéket.

Hádi elnökhöz hű fegyveresek Ádenben Forrás: AFP/Saleh Al-Obeidi

Új proxyháború?

A jelenlegi eseményeket látva fennáll a veszélye, hogy – Szíriához hasonlóan – Jemen ismét egy síita-szunnita (vagyis Szaúd-Arábia kontra Irán) proxyháború helyszíne lesz.

A fejlemények – szaúdi légi csapások, iráni tiltakozással – nem sok jót jeleznek, az egyetlen visszatartó erő az lehet, hogy

Beláthatatlan ugyanis, mi lenne az eredménye, ha Rijád után Teherán is tettleg avatkozna a konfliktusba – főleg úgy, hogy már így is van elég dolga.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!