Csak azután tárgyalhatna Nagy-Britannia az EU-s szabadkereskedelemről, ha már kifizette a lelépési pénzt és megállapodott a kilépés minden feltételében, így döntöttek Máltán az EU-27-ek, és ezzel végképp szertefoszlott a brit remény, hogy gyors és zökkenőmentes lesz egy új kereskedelmi szerződés kialakítása.
Márpedig a britek érdeke mindenképp az lett volna, hogy a brexittel párhuzamosan vágnak bele az amúgy hosszúnak és bonyolultnak ígérkező kereskedelmi alkudozásokba, Máltán azonban - főként francia befolyásra - úgy döntött az Unió, hogy
csak akkor lehet egyezkedni a kereskedelmi szabályozásról, ha Nagy-Britannia már nem tagja az EU-nak.
Jelenleg még annak a veszélye is fennáll, hogy ha kudarccal végződnek a kilépési tárgyalások, a közös piaccal járó előnyökről a briteknek – legalábbis átmenetileg - le kell mondaniuk.
A most javasolt tárgyalási sorrend egyébként az uniós állampolgárok szabad munkavállalásáról is előbb rendelkezne, és csak utána jöhetnek a britek számára előnyös részek.
Az egyébként brexitellenes BBC összeállítása, becslése szerint
egy szabadkereskedelmi megállapodás híján a brit-uniós kereskedelem akár 30 százalékkal is visszaeshet,
mert ebben az esetben a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) normái lépnek életbe. Ez alapján 1,5-45 százalékos vámok sújthatják a brit árukat az Unióban, ami nyilvánvalóan versenyképtelenebbé teszik a brit portékát a kontinensen. Ugyanakkor ez fordítva is igaz, ám a briteknek sokkal több a vesztenivalójuk. A szigetország kivitelének 44 százaléka irányul az Unióba, és a nem vám jellegű kereskedelmi korlátoknak leginkább kitett szolgáltatások a brit gazdaság 80 százalékát adják.
6,5 milliárd dollár Nagy-Britannia exportja az Unió felé, miközben a 27 tagállam együttes kivitele a szigetországba 16 milliárd euró.
A határok szabad átjárhatóságának elvesztése 70 ezer munkahelyet tehet tönkre csak a pénzügyi szektorban,
ez jórészt annak a folyamatnak köszönhető, ami már el is kezdődött. Eszerint egyre több nagybank átcsoportosítja alkalmazottait az EU-ba, miközben további leépítéseket helyeztek kilátásba Nagy-Britanniában.
Az Uniónak leginkább kitett két brit iparág,
az autógyártásnak, illetve a légiközlekedésnek jelenthet gondot a brexit.
Előbbi a termékek 56 százalékát a kontinensen adja el, és a második legnagyobb piaca az USA, de ide csak a forgalmának 14,5 százaléka jut.
A légiközlekedésnél a legnagyobb veszteséget az Easyjet, a Ryanair és a Wizzair szenvedheti el.
A népszavazás óta mindhárom légitársaság részvényei sokat veszítettek értékükből, legtöbbet, 34 százalékot az Easyjet-részvények ára esett.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy egy teljesen új kereskedelmi megállapodást csak több év alatt lehet tető alá hozni, mert 5000 termék- és szolgáltatásfajta esetében kell részletekbe menően alkudozni a harmonizációról.