Két férfi előzetes letartóztatás miatt került be a győri börtönbe. Az egyikük már másnap este elvette a cellatársa szekrényének kulcsát, ahonnan tisztálkodási szereket, ruhákat és dohányt lopott.
Később többször megverte a másik férfit, a negyedik naptól pedig már szexelni is akart vele, ezt azonban a másik férfi nem hagyta. Ezért megverte, ököllel és egy székkel is ütötte, majd megrugdosta.
Ezután többféle szexuális aktusra is kényszerítette a tehetetlen férfit, akit utána újra megvert.
A körletfelügyelők vették észre, hogy a megvert, megerőszakolt férfi tele van zúzódással, orvoshoz vitték, a támadót pedig elkülönítőbe tették.
Az egyik férfi a cellájában volt, amikor egy társa benézett hozzá a zárkaajtón lévő betekintő nyíláson.
Beszélgetni kezdtek, majd a támadó a zárkában lévő, műanyaggal bevont fémből készült felmosónyéllel a nyíláson keresztül szemen szúrta a másik rabot.
Ettől a férfi szeme olyan súlyosan megsérült, hogy ki kellett venni a szemgolyóját.
Az ügyészség maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértéssel vádolja a férfit.
A szegedi börtönben tavaly szólalkozott össze két rab.
Az egyikük neki esett a másik férfinak, akinek súlyosan megsérült a szeme.
Őt az intézet szakápolója gyorsan ellátta, majd kihívta a mentőket, akik kórházba vitték.
Az üggyel kapcsolatban belső vizsgálatot indítottak, a támadó ellen eljárás indult.
Boros János börtönpszichológus az Origónak elmondta, hogy alapjában véve lehetnek egyéni és rendszerbeli okai annak, hogy két rab összeverekszik. Az egyéni ok lehet az, hogy konfliktus alakul ki két ember között. Ahogy a normál életben is, elintézik valamilyen erőszakos úton.
Miután a fogvatartottak általában alacsonyan szocializált emberek, ők nem levélben fejtik ki a nézeteiket, hanem összeverik egymást"
- mondta börtönpszichológus.
A másik lehetőség pedig az, hogy a rendszerbe bele van építve az erőszak.
Elsősorban a szigorúbb börtönökben, különösen ahol fiatalabb életkorú fogvatartottak vannak, ott az informális hierarchia erőszakos alapon épül fel
- mondta Boros János, majd hozzátette, hogy az erőszak használata határozza meg egy ember helyét a rendszerben.
Az erősebb rab leveri a gyengébbet, és akkor fölé kerül, olyan jogot ad neki hogy utasíthatja, elveheti a holmiját, vagy akár meg is erőszakolhatja.
Mindenki igyekszik fentebb kerülni a ranglétrán, ami úgy lehetséges, hogy ha valaki megnyeri a párharcokat. Persze nemcsak ez dönti el a helyeket a hierarchiában, vannak más dolgok is.
Az intelligencia, ami az életben egy alapvető dolog. Mindenhol egy intelligens rab pillanatok alatt magas pozícióba kerül, függetlenül attól, hogy milyen erős
- mondta a börtönpszichológus, aki szerint számít még az elkövetett bűncselekmény, a börtöntapasztalat és a szociális ügyesség is, de az erőszak használata határozza meg elsődlegesen, hogy ki hol helyezkedik el.
Akik gyengék, a hierarchia aljára kerülnek, és megerőszakolják őket.
Az ilyen rabok általában az életben is a hierarchia legalján vannak. Kint is gyenge, nem tudja megvédeni magát. Bekerül a börtönbe, alulmarad a párharcokban, ezt kénytelen tudomásul venni, megtanul engedelmeskedni, és ha arról van szó, akkor meg is erőszakolják.