Joy Milne egyszer csak valami furcsa változást vett észre a férjén: megváltozott a szaga. Valamiféle sajátos finom, pézsmaillatot árasztott. Hat évvel később Parkinson-kórt diagnosztizáltak férjénél.
Joy csak akkor kapcsolta össze ezt a szagot és a Parkinson-kórt, amikor csatlakozott a Parkinson's UK nevű jótékonysági szervezethez,
ahol szintén ezt a szagot érezte az embereken.
(A brit társadalmi szervezet a betegek segítésével, kezelésével és a betegség kutatásával foglalkozik.)
Egy kérdezz-felelek kurzuson Joy megemlítette a szaktudósoknak, hogy ő képes kiszagolni a betegséget,
mire ők nagyon izgatottak lettek, és ekkor kezdték el kutatni, hogy mi állhat az asszony különleges képességének hátterében.
A University of Edinburgh angliai egyetem kutatói egy részletesen kidolgozott tesztnek vetették alá a hölgyet.
Az egyik kutató a Parkison's UK által támogatott Dr. Tilo Kunath vezetésével toboroztak 12 önkéntest, hat Parkinson beteget és hat e betegségben nem szenvedő egészséges embert,, akiknek egy egész napon át kellett viselniük egy pólót, melyet aztán bezacskóztak, és kóddal látták el.
Joy Milne a 12 mintából 11-et hibátlanul eltalált, az egyik kísérleti alanyról azonban - aki a kontroll csoport tagja volt -, azt állította, hogy Parkinsonja van, holott ő egészséges volt. Azonban 8 hónap múlva az illető arról tájékoztatta dr. Tilo-t, hogy Parkinsont diagnosztizáltak nála.
Vagyis Joy Milne még a jól azonosíthatü tünetek megjelenése előtt felismerte a betegséget,
mint ahogy a férjénél is még azt megelőzően észlelte a változást, mielőtt megjelentek volna nála a motoros szimptómák.
A kutatók először azt hitték, hogy az izzadságban lehet ez a betegség azonosítására alkalmas szag,
de Joy nem a hónaljnál, hanem a hát közepe táján érezte ezt a bizonyos illatot. A gerinc mentén faggyú mirigyek vannak talán a faggyúban találhatók ezek a molekulák.
A tudósok úgy vélik, hogy a betegséggel összefüggő, és a betegek bőrében történő változások egy bizonyos szagot termelnek, ami a Parkinson-kórhoz kapcsolódik.
Az eredmények nagy benyomást tettek az orvosokra akik tovább vizsgálták a jelenséget. Dr. Tilo kezdeti eredményei, amelyek megerősítették, hogy Joy valóban kiszagolja a betegséget, ahhoz vezetett, hogy a Parkinson's UK finanszírozza a további kutatásokat Manchester, Edinburgh, és London városában, ahol összesen 200 embert - Parkinson-kórban szenvedőket és Parkinson nélkülieket - tanulmányoznak.
A kutatók abban reménykednek, hogy sikerül felfedezniük egy olyan molekuláris sajátosságot, ami a szagért felelős.
Ez megalapozná egy nagyon egyszerű, textildarabbal elvégezhető teszt kifejlesztését
a betegség egészen korai stádiumának azonosítására. Ezt a betegséget ugyanis rendkívül nehéz diagnosztizálni. Ma még mindig ugyanazzal a módszerrel dolgoznak, amivel a betegséget elsőként leíró Dr. James Parkinson is tette 1817-ben: megfigyelik a páciensek szimptómáit.
Kathrine Crawford a Parkinson's UK skóciai igazgatója szerint, ha sikerülne kidolgozni egy ilyen tesztet, az nagy áttörést jelentene, mert akkor ők és a kollégáik képesek volnának megszervezni egy a mostaninál jóval hatékonyabb kezelési programot.
Mindez potenciálisan sokkal több lehetőséget jelentene a Parkinson-kórral élő emberek számára, és ez az egyszerű teszt pozitív irányba változtathatná meg a betegek életét. A kutatási sorozat jelenlegi eredménye, hogy más sikerült azonosítani tíz olyan molekulát, ami az első Parkinson-teszthez vezethet.
A Parkinson-kór (Morbus Parkinson) okát még nem ismerik pontosan, a kutatók úgy gondolják, hogy a betegség genetikai és környezeti faktorok kombinációja,
ami a dopamin termelő neuronok pusztulását okozza.
A mozgást a középagyban lévő neuronok irányítják. Az idegsejtek neurotranszmitterrel (ingerületátvivő anyag), a dopamin segítségével továbbítják az izmokhoz a középagy utasítását .
A Parkinson-kóros betegeknél az üzenet nem jut el maradék nélkül az izmokhoz az agyban lévő dopamintermelő sejtek pusztulása miatt, és ez mozgási nehézségeket okoz.. A dopamintermelő sejtek vesztesége eredményezi azt, hogy az agynak ez a része már nem képes a normális működésre, és emiatt megjelennek a Parkinson-kór tünetei.
A kutatók szerint a dopamintermelő sejtek halálát toxinok, vírusok, baktériumok, illetve nehézfémek és más vegyületek okozhatják.
A tudósok különösen sokat foglalkoznak a gyomirtó- és rovarirtószerek valamint a Parkinson-kór közti kapcsolattal. De idegrendszeri fertőzés, degeneratív betegségek, gyógyszerek, kábítószerek is okozhatnak Parkinson kórt.
Az viszont szerencsére nagyon ritka, hogy valaki átörökítse ezt a betegséget a leszármazóira.
A betegség legjellemzőbb tünetei a remegés (tremor), az izommerevség (rigor), és az emiatt fellépő fájdalmas izomgörcsök, valamint a lelassultság (hypokinesia).
A Parkinson-kór jelenleg a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegségnek számít.
Magyarországon a becslések szerint jelenleg mintegy 16-20 000 Parkinson-kórban szenvedő beteg él.
A betegséget James Parkinson (1755-1824) londoni orvos és természettudósról nevezték el.
Ő írta le először a kór klinikai tünetegyüttesét 1817-ben, mint „reszkető bénulást"(paralysis agitans). Neki köszönhető, hogy az orvosok felfigyeltek a betegségre. A Nemzetközi Parkinson Napot április 11-én, Parkinson születésnapján tartják.