Kispók, ami csak a mesében létezhetne - Polski Fiat 126p teszt

Polski Fiat 126p veterán teszt
Picit magasabban áll a piros eleje, ez az újjáépítés után természetes, amíg az első keresztlaprugó „meg nem állapodik”. Ma már nagyon nehéz gyári kasztnielemeket fellelni, az utángyártottak viszont méretpontatlanok, így nehéz velük dolgozni
Vágólapra másolva!
Emberek százezreinek adta meg a mobilitás lehetőségét a lengyel-olasz törpe, amelyet nálunk is sokan szerettek. Mára eléggé megritkult a populáció, különösen, ami a korai, fém lökhárítós változatokat illeti. Gábor pont egy ilyen, alig több mint 50 ezer kilométert futott példányt újított fel, amikor meglátott egy hirdetést, és nem akart hinni a szemének.
Vágólapra másolva!

El tudják azt képzelni, hogy milyen lehet egy alig 600 kilós, farmotoros, eredetileg kéttucatnyi lóerős városi miniautóval ralipályákon ugratni, murvás utakon bukdácsolni, vagy éppen sietős tempóval bevett hajtűkanyarokban sodródni? Én nem igazán, de Tiba Gábor, a két főszereplőnk gazdája a saját bőrén is megtapasztalhatta, miképpen muzsikál egy verseny-Kispolski.

Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt

A kilencvenes évek végén járunk, amikor is öt miskolci fiatalember elhatározta, hogy versenycsapatot alakítanak, amelyhez a lengyel 126-os Fiatot választották. Ennek a csapatnak Gábor mellett Püspöki Sándor is tagja volt, aki kőkemény izompacsirtát farag az 500-s Fiatok motorjából. Akkor is az ő keze munkáját dicsérte a tuningmotor, Gábor pedig navigátorként igyekezett beleadni apait-anyait, hogy a csöpp Fiatok (két autót futtattak) eljussanak a célig.

Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt
Polski Fiat 126p veterán teszt

Aztán a társaság befejezte a ralizást, mindenki ment a maga dolgára, ám Gáborban nem múlt el nyom nélkül az a kellemes időszak,

így néhány éve elhatározta, hogy vesz egy 126-ost,

ha nem is ralizni, csak nosztalgiából. Aztán az egyből kettő lett, egy szerencsés (vagy szerencsétlen?) véletlen folytán.

Ide leginkább semmi sem fér be, a pótkerék, a kötelező felszerelések, a kétkörös fékrendszer olajának tartálya és a kerékdobok kitöltik a teret. Eredeti és hibátlan a gumiszőnyeg, ilyet ma már szinte lehetetlen beszerezni (a pirosba a mai napig nem sikerült) Forrás: Retro Mobil

Restaurálás közben jött a hihetetlen fogás

Először a képeken még rendszám nélkül szerelő 1980-as pirosat vette meg, amely jó alap volt, hiszen mindössze 53 ezer km-t futott, de állapota messze volt a hibátlantól, mert eléggé lelakták. Emiatt gazdája úgy döntött: legyen olyan, mint egy új, vagyis szedjék darabjaira, és az alapoktól építsék össze megint. Már elindult a munka, amikor egyszer csak felbukkant a sárga példány a hirdetési oldalakon.

Ez a kormány volt az alap, de már a nyolcvanas évek elején megjelent a 650 K-ban a vastagabb, poliuretán kormány és a pult alá illesztett nyitott kesztyűtartó. A műszerfal a lehető legegyszerűbb, a sebességmérőn kívül csupán egy tankszintjelző tájékoztatja a sofőrt Forrás: Retro Mobil

Ezt az 1981-est egyszerűen nem lehetett otthagyni: a Salgótarján melletti falucskában hirdetett jószág utoljára 1990-ben volt forgalomban, de addig is csak babusgatták és csak ünnepnapokon vették elő,

ezért mutathat az órája mindössze 2437 kilométert

(amiből az utolsó harmincat már Gábor tette meg). Páratlan lelet, meg kell hagyni, és ami még nagyszerűbb, hogy a folyadékcseréken és az átnézésen kívül semmi mást nem kellett vele tenni.

Ez a fajta keskeny támlás ülés sok más Fiat modellben is felbukkant, itt még nem állítható a támla dőlésszöge. Tetőkapaszkodó csak az anyósülés utasának járt, az öv itt még mechanikus Forrás: Retro Mobil

Tehát nem arról volt szó, hogy a bácsiautóról idő közben leverődött itt-ott a festék a parkolási ügyetlenkedések miatt, vagy berohadtak volna a fékek, esetleg tönkretette az üzemanyagrendszert a rég beletöltött benzin. Makulátlan volt! Így történt, hogy Gábor kétszeres Polski-tulajdonos lett, a piros pedig a bejáratási fázisnál tart, hamarosan nekivágnak az OT-rendszám megszerzésének.

A bestseller Fiat 500 alapjaira építkeztek

Még mielőtt a vezetési élményekre rátérnénk, egy rövid ismertetővel képbe helyeznénk a Polski Fiat 126p-t. Maga a típus 1972-ben született meg abból a célból, hogy nyugdíjazza az addigra erősen idejétmúlt Fiat 500-ast.

A korszak divatirányzatához igazodva szögletes formát rajzoltak neki

Torinóban, ám a nem éppen modern műszaki alapokhoz nem nyúltak.

Ilyen egy új vagy teljesen restaurált autó alulról. A bordázott terelőlemezen keresztül tud távozni a meleg levegő, csuklók helyett gumi hardyk viszik át az erőt a kerekekhez. A bal oldali lengőkar előtt a 21 literes tank alja látszik Forrás: Retro Mobil

Így maradt a csigás kormány, az elöl felső lengőkaros, hátul alsó háromszöglengőkaros és tekercsrugós futómű, s maga a padlólemez is közeli rokona a gömbölyded elődjének, akárcsak a kéthengeres, léghűtéses, de 594 köbcentire felhizlalt, 23 lovas motor és a négygangos kéziváltó az autó farában.

1977-ben tűnt el az eredeti, krómozott, álló formátumú embléma a homlokfalról, ekkor jött az 594 köbcentis motor helyett a 652-es. A korai változatok krómozott feszítős szélvédőgumival futottak. Az első függőcsapszegesek különösen érzékenyek a karbantartásra: ha nem kapnak friss zsírt 5000 km-enként, szép lassan megszorulnak, elkopnak Forrás: Retro Mobil

Ahogy korábban a 124-esből Zsiguli, majd Lada lett, úgy a Fiat 126-osból Polski Fiat 126p, amit Bielsko-Bialában kezdtek el gyártani a licencjogok megvásárlást követően, 1973-tól.

A modell számos kisebb-nagyobb frissítést megélt,

az itt bemutatott két autó sem az első szériához tartozik – igaz, ritka darabok, mivel kúpos felnisek és lökhárítójuk is krómozott.

Egyszerű, habosított műanyaglapot ragasztottak a tetőre hangszigetelés és kárpit gyanánt, a vezetőoldali napellenzőre még forgalmitartó tasakot is tettek. A tükör egyállású, így nincs mód átkapcsolni, ha vakít a mögöttünk jövő Forrás: Retro Mobil

Inkább maradtak a vásárlók a léghűtésnél

A legnagyobb újítás a vízhűtéses, elfektetve beépített, 704 cm3-es, 26 lovas farmotor megjelenése volt 1987-ben, ezzel együtt egy üveggel együtt nyíló harmadik ajtót és dönthető hátsó ülést is kapott a Polski. Csakhogy a BIS elnevezésű jószág elég megbízhatatlannak bizonyult, így négyévnyi gyártás után elbúcsúztak tőle, s visszatértek a levegős erőforráshoz (valamint a kétajtós kasztnihoz).

Makulátlan tér, ami a futott kilométerek fényében nem meglepő. Az áramot 12 voltos dinamó termeli, a gyújtás megszakítós. Az első időszakban alkalmazott 594 köbcentis variáns csak 1 lóerővel volt gyengébb, ám mégis sokkal jobb vezetni ezt a változatot. A gyári előírás szerint 94 oktános benzin kellett bele, vagyis aki jót akart magának, keverte a 92-est és a 98-ast Forrás: Retro Mobil

A kilencvenes évek közepétől 2000-ig készült aztán az alaposan modernizált lengyel 126-os, mindösszesen

nagyjából 3,3 millió darabot gyártottak belőle a 27 év alatt.

Akárcsak a Trabant, a tömeges mobilizáció egyik jelképe volt Kelet-Európában, s ki ne emlékezne a lengyel turistákra, akik megpakolt tetőcsomagtartóval, olykor apró lakókocsit (Niewiadów N126) vonatatva jutottak el vele a Balatonig vagy akár az Adriáig.

Fényszóró kapcsoló és ablakmosó nyomógomb ül a pult középső részén. A tulajdonos dönthetett: vagy rádiója lesz (például Unitra Safari 5), vagy kesztyűtartója. Alul az aprócska légbeömlőkön keresztül jöhetett a meleg a motor felől Forrás: Retro Mobil

Városban érzi magát igazán elemében

A bejáratós és egyébként most eladó (érdeklődni a Retro Mobil szerkesztőségében lehet) piros Polski helyett az OT-s sárgát vittem el egy próbakörre. Mit mondjak, elég szürreális élmény egy 37 éves új autóval utazni, amelyben minden úgy kattan, úgy működik, olyan hangot ad, ahogy egykor kitalálták.

A váltókar mögött jobbra az indítómotort működtető kar, mellette a szívató. Az 1985-ös ráncfelvarrás után nem sokkal kapott hagyományos kulcsos önindítót, de hozzánk ezek a modellek csak a nyolcvanas évek végén érkeztek meg Forrás: Retro Mobil

Indítani a gyújtás ráadása után a kézifék melletti kis kart meghúzva lehet, amikor pedig mozgásban vagyunk, a váltóra ügyelni kell:

az egyes fokozat szinkronizálatlan,

ezért csak álló helyzetben szabad kapcsolni. A kar elég határozott kezet kér, a kuplung ellenben nem nehéz, és jól adagolható, könnyen indulunk el az autóval.

A 24 lóerő arra elég, hogy felvegyük a városi forgalom ritmusát, de országúton nem az igazi „kispolskizni”, a rövid tengelytáv és a kemény rugók miatti bizonytalan egyenesfutás és úttartás miatt sem. Ha nem kínozzuk, 5-6 l/100 km fogyasztással ki lehet jönni vele Forrás: Retro Mobil

Az ócska utakon nincs szívem gyorsan menni, de a 40-50 km/h-s tempó is elég ahhoz, hogy megkapjam mindazt, amit egykor gazdinak is megadott a kis faros: hangos és nem éppen erőtől duzzadó motort, könnyű kormányt, jó kilátást, fordulékonyságot, harmatos dobfékeket, és persze a kátyúkban bakkecskeként pattogó futóműveket. Egykor a rossz tulajdonságok miatt sokan haragudtak a 126-osra, ma csak mosolygunk rajta, és örülünk, hogy egyáltalán fennmaradhattak ilyen példányok.

Műszaki adatok - Polski Fiat 126p

Motor: kéthengeres, soros, kényszerléghűtéses, OHV-vezérlésű benzinmotor, hátul hosszában beépítve. Hengerenként két szelep, egytorkú, Weber 28 IMB esőáramú karburátor. Hengerűrtartalom: 652 cm3. Teljesítmény: 24 LE, 4500/perc fordulaton. Nyomaték: 41 Nm, 3000/perc fordulaton.

Erőátvitel: négyfokozatú, kézi kapcsolású, a másodiktól a negyedikig szinkronizált sebességváltó, egytárcsás, száraz kuplung, hátsókerék-hajtás.

Felfüggesztés: elöl felső háromszöglengőkar és keresztlaprugó, hátul alsó háromszöglengőkar tekercsrugóval. Hidraulikus lengéscsillapítók. Kétkörös, hidraulikus fékrendszer, elöl-hátul dobfékek. Csigás kormánymű.

Felépítmény: négyszemélyes, önhordó acélkarosszéria. Hosszúság x szélesség x magasság: 3055 x 1375 x 1335 mm. Tengelytáv: 1840 mm. Gumiméret: 135 SR 12. Saját tömeg: 600 kg. Megengedett legnagyobb össztömeg: 920 kg.

Végsebesség: 105 km/óra. Tank: 21 l.

Még több veteránteszt a Retro Mobil októberi számában
Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!