A Kuril-szigetek 56 vulkanikus szigetből és sok kisebb sziklából álló, ív alakban elterülő szigetcsoport az Ohotszki-tenger és a Csendes-óceán között. 1300 kilométer hosszan húzódik a japán Hokkaidó szigettől az orosz Kamcsatka félszigetig. A rétegvulkánokból álló szigetív geológiailag a csendes-óceáni tűzgyűrű része.
A Raikoke vulkán utoljára 1924-ben volt aktív (előtte pedig 1778-ban), majd hosszú, szunnyadó szakasz következett, mielőtt június 22-én ismét hallatott volna magáról. A kiokádott füstfelhő 13 kilométer magasra nyúlt, és leginkább egy atombomba gombafelhőjére emlékeztet.
A Raikoke tűzhányó az úgynevezett rétegvulkánok közé tartozik. E képződmények magas, kúp alakú vulkánok, amelyek keverve tartalmaznak megkeményedett lávát és vulkáni hamut.