A kisajátítás és annak következményei

Jogellenes károkozás esetén kártérítés, jogszerű károkozás esetén viszont kártalanítás illeti meg a sérelmet szenvedett felet – mondta el az Origónak a D.A.S. Jogszerviz szakértője.

A fejlődés és beruházás látszólag soha nem ér véget, különösen akkor, ha valamilyen közérdekű cél (például: útépítés) áll a háttérben – fejtette ki dr. Heinrich Renáta.

Mire készüljön a tulajdonos, ha arról tájékoztatják, hogy a változtatások az ingatlana feletti jogosultságát is érintik?

Mikor van lehetőség kisajátításra?

Az alapvető feltételeket a Polgári törvénykönyv szabályozza mindössze két bekezdésben: kisajátításra csak kivételesen, közérdekű célból van lehetőség, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében, melyet annak kell megfizetnie, aki a tulajdonjogot megszerzi.

Lényeges már maga a fogalomhasználat is: jogellenes károkozás esetén kártérítés, jogszerű károkozás esetén viszont kártalanítás illeti meg a sérelmet szenvedett felet.

Kisajátítás esetén a kár jogszerű magatartásból ered, hiszen a törvény lehetővé teszi kivételes jelleggel és közérdekű célból a kisajátítást, azonban a tulajdonhoz való jog kétségtelenül sérül (még ha a mögötte meghúzódó szándék a köz javát szolgálja is).

A feltétlen kártalanítás kikötése ennek tükrében egyértelmű: a sérelemre tekintettel a kártalanítás megfizetése nem köthető egyéb megszorító feltételekhez.

Valamivel pontosabb átgondolást igényel a teljes kártalanításra vonatkozó kitétel. Sok esetben a közcél megvalósításához elég, ha egy adott ingatlannak, például teleknek csak egy részét sajátítja ki az állam vagy az önkormányzat.

Forrás: Shutterstock

Ilyen esetekben természetesen nem a teljes telek értékét tartozik megfizetni a tulajdonosnak, csak a kisajátítani kívánt rész és esetleges járulékos költségek, károk ellentételezését.

Amennyiben a kisajátítás beépítésre szánt területen történik, csak akkor eszközölhető részleges kisajátítás, ha a fennmaradó terület eléri a megengedett legkisebb teleknagyságot – amennyiben ez nem valósul meg, az ingatlan egészének kisajátítására tarthat igényt a tulajdonos.

A megengedhető legkisebb teleknagyságról a település helyi építési szabályzatában találunk információt – mondta végezetül dr. Heinrich Renáta.