Egy nő és egy férfi egy évek óta működő autókereskedés vezetőjeként 2017 áprilisában készletfinanszírozási szerződést kötött az egyik bankkal, ami alapján egy éven át 27 millió forint hitelkeretet kaptak új és használt autók beszerzésére.
A cég biztosítéka a járműkészlete volt.
Hogy hozzájussanak a pénzhez, a vezetők a másik autókereskedő cégük nevében hamis adásvételi szerződéseket állítottak ki, ezeket pedig beküldték a banknak.
A papírokon szereplő autók valójában nem voltak a másik kereskedés tulajdonában.
A keretösszegük kimerítésével becsapták a bankot, mivel valójában nem volt annyi bevételük, amivel visszafizethették volna a kölcsönt.
Ezen kívül a vevőiknek azt ígérték, hogy beszerzik nekik a kiválasztott autókat és forgalomba is helyezik, ehhez pedig különböző nagyságú összegeket kértek tőlük. A megrendeltek autókat nem szerezték be.
Volt olyan megrendelő, aki a kocsi teljes árát előre kifizette és nem kapta meg a kocsiját. Húsz vevőnek összesen 73 millió forintos kárt okoztak, aminek a nagy részét a férfi visszafizette.
A nő négy és fél éven át rendszeresen dézsmálta a céges bankszámlát. Havonta többször 150-200 ezer forint közötti összegeket utalt át a saját számlájára. Ezt úgy leplezte, hogy a közlemény rovatban, találomra az autókereskedéssel üzleti kapcsolatban lévő vállalkozásokat és szerződésszámokat, vagy éppen az adóhatóságot jelölte meg.
Ezzel a módszerrel több mint 56 millió forinthoz jutott.
Az ügyészség a vezetőket jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolja. Emellett a nőt különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztással is.