Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Nagyböjt első napján, hamvazószerdán Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke 18 órakor a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutat be szentmisét - közölte az MKPK kedden az MTI-vel.
A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére
- olvasható az MKPK közleményében. Nagyböjt latin elnevezése (quadragesima) negyvenet jelent, és azt a negyven napot jelöli, amely hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget. Hozzátették:
a böjt a Szentírásban sohasem öncélú, mindig a bűnbánat, a gyász, az Istenhez forduló kérés vagy a nemzeti tragédiákra emlékezés kísérőjeként jelenik meg.
A negyvennapos böjti időszak gyökerei a Szentírásban találhatók. Az Ószövetségben - jóllehet nincsenek egységes előírások a böjtre - Mózes negyven napon át böjtölt, mielőtt a tízparancsolatot kihirdette, Illés útja negyven nap és negyven éjjel tartott a Hórebre, és Jónás Ninive népét negyvennapos bűnbánatra kérte. Az Újszövetségben Lukács evangéliuma szerint Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába. A korai keresztények számára a legfontosabb példa Jézus böjtölése volt, annak nyomán alakult ki az első századokban a negyvennapos böjt megtartása, ami a 4. századra már általánossá vált a keresztény világban.
Nagyböjt a VII. század óta hamvazószerdával veszi kezdetét, így - mivel a vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak - húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma. A 11. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
A mai kor embere számára a böjt nemcsak a hústól, hanem például a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnestől való tartózkodást is jelentheti, de "mindez mit sem ér, ha nem jár belső megújulással (...), amelynek végén Istenhez kerülünk közelebb"
- olvasható az MKPK közleményében. A püspökök testülete arra kéri a híveket, eleget téve Ferenc pápa felhívásának, hogy
idei hamvazószerdai böjtölésüket, imáikat és jócselekedeteiket a békéért ajánlják fel.
Hamvazószerda alkalmával imára és böjtölésre szólítja a hívőket és nem hívőket egyaránt a katolikus pápa Ukrajnáért.
Az imanap célja, kiesdekelni Istentől a béke ajándékát az ország számára. A szentatya a felhívást február 23-i általános audienciáján jelentette be a Vatikánban.
Ferenc pápa szívfájdalommal követi az ukrajnai helyzet romlását és szorongva éli meg a háborús helyzet fokozódását.
A Szentatya évről évre üzenetet intéz a katolikus hívekhez nagyböjt kezdetén. Hagyományos nagyböjti üzenetének témája 2022-ben:
Ne fáradjunk bele tenni a jót, mert ha kitartunk, annak idején aratni is fogunk. Amíg tehát időnk (kairosz) van, tegyünk jót mindenkivel (Gal 6,9–10a).
Ferenc pápa üzenete teljes terjedelmében itt olvasható.