Öt és fél év telt el azóa, hogy Románia külügyminisztere Budapesten járt - mondta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Románia és Magyarország között stratégiai partnerség van. Nagy magyar közösség él Romániában, és a harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnerünk a szomszédunk, éppen ezért is vagyunk stratégiai partnerek.
Ennek a stratégiai partnerségnek a megtartása érdeke Romániának, Magyarországnak, a magyarországi románoknak és a romániai magyaroknak is
- mondta a külügyminiszter. Szijjártó Péter kijelentette, a nemzeti közösségeinkre úgy tekintünk mint erőforrásokra. 2010-hez képest a hazai román közösségek támogatása a hatszorosára nőtt. Örömét fejezte ki, hogy az RMDSZ megbecsült tagja a bukaresti koalíciónak, és ez egy abszolút pozitív dolog.
A most előttünk álló három legfőbb kihívás kezelésében nagy segítséget nyújt a startégiai partnerség. A gazdasági, energiaellátási és a migrációs kihívások állnak előttünk - mondta Szijjártó. A gazdasági kihívások kezelésében nagyot segít, hogy a magyar és a román kereskedelem folyamatosan rekordokat dönt - tette hozzá. Az energiaellátást érintő kihívásban is nagyban segít a román-magyar partnerség, mert a jövőben román irányból 2,5 milliárd köbméternyi földgázt tud importálni Magyarország - jelentette be Szijjártó.
Várhatóan Azerbajdzsánból zöld áramot is tudnak majd a felek importálni, és sz erről szóló szerződést decemberben írják majd alá Bukarestben.
A migrációs kihívásról azt mondta Szijjártó, hogy a román határőrök kiváló munkát végeznek, ez pedig a migráció megállítása szempontjából fontos.
Magyarország támogatja Románia schengeni csatlakozását.
Szijjártó szerint a románok sikeresen védik a saját határaikat, ezért nincs a magyar-román határ migrációs nyomás alatt.
Bogdan Aurescu arról beszélt, hogy dinamikusak a magyar-román kapcsolatok. Idén lesz 20 éve, hogy aláírták a magyar és román kormány közötti stratégiai partnerségi nyilatkozatot - tette hozzá. Románia minden együttműködési lehetőséget megragad a konkrát projektek területén - mondta Aurescu. A jövőben hatákonyabb lehet a párbeszéd a felek között főleg gazdasági és infrastrukturális téren. A román külügyminiszter kijelentette, 2021-ben 11 milliárd euró volt a két fél között a kereskedelem mértéke. Ebben az évben 32 százalékkal növekedett a két fél közötti kereskedelem a korábbi időszakhoz képest.
Egy közös román-magyar kereskedelmi kamara jön majd létre a gazdasági együttműködés további fejlesztése érdeklben.
Aurescu bízik benne, hogy ezt a kamarát a kovetkező látogatása során avathatják fel Budapesten.
A román külügyminiszter kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy Románia mindig is támogatta Magyarország és a bizottság tárgyalásait. Bízik benne, hogy megtalálják a felek a legjobb megoldást, hogy Magyarország megkapja az őt megillető pénzeket.
Szijjártó Péter kérdésre elmondta, a schengeni csatlakozás feltételei teljesen világosan le vannak írva. Aki ezt teljesíti, azt fel kell venni - tette hozzá.
Itt nincs helye érzelmi és ideológiai megközelítésnek.
A magyar-román határon nincsen megrációs nyomás, tehát máshol védik a határt, ráadásul a magyar és román szervek közötti együttműködés kiváló - tette hozzá. Mindezen tények alapján a románok teljesítették a schengeni csatlakozás feltételeit - jelentette ki Szijjártó Péter.
Arról is beszélt a miniszter, hogy egy olyan alapvető igazságot kérdőjeleztek meg a külügyminiszterek tanácsán, miszerint a szankciók révén nem ér véget a hábor, pedig korábban mindenki azt mondta, hogy a szankciók révén le lehet rövidíteni a háborút. De akkor, miért csináljuk a szankciókat? - tette fel a kérdést.
Ha nem társítjuk a szankciókhoz, hogy véget érjen a háború, akkor miért vannak szankciók?
A szankciók bizony nem működnek, és annak okoznak károkat, akik kivetették.
Nem a kilencedik szankciós csomaggal kellene foglalkozni, hanem azzal, hogy a korábbi nyolc mit okozott.