100 százalékos infláció Argentínában, de vajon segíthet ezen a világbajnoki cím? - itt a válasz!

Légi felvételen, ahogy az argentin szurkolók ünneplik a vb-győzelmet a Buenos Aires-i obeliszk előtt

Ahogy az köztudott, vasárnap Argentína válogatottja megnyerte a Katarban rendezett labdarúgó-világbajnokságot, Lionel Messi csapatkapitányt pedig nemzeti hősként ünnepelték az argentin főváros, Buenos Aires utcáin. Ugyanakkor ez a fantasztikus győzelem sem feledtetheti azt a tényt, hogy a dél-amerikai ország gazdasága lényegébe már évtizedek óta komoly bajban van, az idei adatok pedig kimondottan tragikusak. Az év végére az infláció mértéke elérheti a 100 százalékot, csak 2022-ben nyolc alkalommal emelt a helyi jegybank alapkamatot, így az 75 százalékosra nőtt. Felmerül a kérdés, hogy vajon Argentína profitálhat-e Messiék kétségkívül jól megérdemelt győzelméből? A brit Surrey Egyetem egyik közgazdásza szerint igen, mivel a világbajnok országok hírneve pszichésen arra késztet más államokat és külföldi vállalatokat, hogy többet vásároljanak a foci „uralkodóitól".

Argentína gazdasági múltja

Dél-Amerika második legnagyobb területű országa, Argentína ugyan sok mindennel büszkélkedhet a focicsapatától a szépségversenyeken elért kiváló eredményeitől a színes kulturális örökségééig bezárólag, de a gazdaság teljesítménye már évtizedek óta nem tartozik ide.

Légi felvételen, ahogy az argentin szurkolók ünneplik a VB-győzelmet a Buenos Aires-i obeliszk előtt. Forrás: AFP/Emiliano Lasalvia

Ugyanakkor a XIX. század második felében Argentína rohamosan fejlődött, egye többen vándoroltak be főleg Olaszországból és Spanyolországból. A XX. század első évtizedében,

egy főre jutó GDP tekintetében Argentína a világ 10 legfejlettebb gazdasága közé került, megközelítve az akkori brit, német és francia szintet.

Ahogy az a Növekedés.hu cikkéből kiderült, az argentin gazdaság már az első világháború után kissé hanyatlani kezdett, noha a dél-amerikai ország nem vett részt a katonai konfliktusban. Az 1929-ben kezdődő nagy gazdasági világválság annyira nem viselte meg, de jelentős munkanélküliséget okozott.

Miután 1946-ban a baloldali populista Juan Perón lett az elnök, a problémák sokasodni kezdtek, a Perón által bevezetett, szocialisztikus, már-már a kommunizmusra emlékeztető gazdaságpolitika egyértelműen kudarcos lett.

(A tömegmédiában Juan Perón leginkább a fiatalon meghalt feleségének, Eva „Evita" Perónnak köszönhetően lett ismert és népszerű. Meg persze aztán Webber musicaljéből.)

Juan és Evita Perón Forrás: Wikimedia Commons

Argentína végső lemaradásának a 70-es évek két olajválsága és a katonai diktatúra ágyazott meg, a 80-as évekre az ország gyakorlatilag a Nemzetközi Valutaalap (IFM) gyámsága alá került, de sem az IMF politikája, sem az egymást követő kormányok költekezése és pénznyomtatása nem vált be.

A dolog vége 2002-ben államcsőd lett, Ezt követően javult a helyzet, de 2012-ben ismét államcsőd közeli helyzet alakult ki, azóta nincs tartós változás, sőt 2020 áprilisában, tehát még a koronavírus-járvány legelején

az ország csődöt jelentett.

75 százalékos az alapkamat

Az argentin jegybank 2022-ben nyolcszor növelte az alapkamatot, így az szeptember közepén elérte a 75 százalékot. A Világgazdaság cikke az óriási mértékű, többszörös emelést a következőképpen magyarázta:

jegybank célja ott is ugyanaz, mint mindenhol a kamatemeléssel, felvenni a harcot az inflációval, miközben az országban egyre inkább mélyül a gazdasági válság.

100 százalékos lehet idén az infláció

A Világgazdaság írása szerint októberben egy fokozattal, azaz CCC-ről CCC mínuszra rontotta Argentína hosszú távú adósbesorolását a Fitch hitelminősítő, döntését a komoly makrogazdasági egyensúlyhiánnyal és az ország jövőbeli adósságtörlesztési képességével kapcsolatos növekvő kockázatokkal indokolva.

A dél-amerikai ország, amely az elmúlt két évben a magánhitelezőkkel és a Nemzetközi Valutaalappal szemben több mint 100 milliárd dollárnyi adósság átütemezésére kényszerült, folyamatos tőkekiáramlással, devizája, a peso gyengeségével és

az idén 100 százalékra nőtt inflációval küzd.

Az argentin államkötvényekkel már most is névértékük 20 százalékán kereskednek, ami a befektetők azon félelmét tükrözi, hogy bajos lesz a 2023–2025-ben esedékessé váló adósságok kifizetése. A Fitch közleményében azt írta, hogy a leminősítés Argentína súlyos makrogazdasági egyensúlytalanságait és korlátozott külső likviditását tükrözi, amelyek egyre inkább aláássák adósságtörlesztési képességét, miközben a visszafizetési teher a következő években növekszik.

Tavaly az infláció mértéke Argentínában még „csak" 51 százalékos volt. A Mandiner írása alapján az 50 százalék körüli infláció a tízszerese volt a szomszédos Brazíliáénak, a chilei éves pénzromlás arányának hétszerese, míg Bolíviában ez a mutató ötvenede az argentin számnak. Tehát azt nem lehet állítani, hogy az inflációs hullám Dél-Amerikában mindenkit ledöntött a lábáról.

Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy

az országban a 80-as években 3000 százalékos hiperinfláció is volt, tehát az argentin társadalom az efféle megpróbáltatásokhoz már hozzászokott.

Az argentin társadalom több mint fele a hivatalos szegénységi küszöb alatt él.

Az átlagbér a dél-amerikai országban 42 300 peso, azaz mintegy 400 dollár (hozzávetőleg 160 000 forint),

ami nem sok. Még ha a környező államokéval vetjük össze, akkor sem. Peruban ez az adat duplája, míg Panamában, ahol egész Latin-Amerikában a legmagasabbak a fizetések, ennek az összegnek majd négyszeresét viszi haza egy dolgozó.

Mindennek ellenére jó hatással lehet a foci VB-n elért győzelem az argentin gazdaságra

A Mandiner szerint a Lionel Messi vezette argentin labdarúgó-válogatott szenzációs győzelméből

Buenos Aires nemcsak a nemzeti büszkeség, hanem a gazdaság területén is profitálhat.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Leo Messi (@leomessi) által megosztott bejegyzés

A kérdés a következő: képes-e GDP-növelésre az az egyszerű tény, hogy Argentína világbajnok lett?

A válasz Marco Mello közgazdász szerint egyértelműen igen. A brit Surrey Egyetem tudósa a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatainak segítségével 1961-ig visszamenően tanulmányozza a tornát nyerő országok gazdasági mutatóit, különös tekintettel a győzelmet követő első két negyedévre.

A kutatás szerint

a VB megnyerése legalább 0,25 százalékkal növeli az adott ország GDP-jét a torna megrendezése után, az ugrás pedig egyértelműen az exporttevékenység fellendülésével magyarázható.

Lefordítva: a világbajnok országok hírneve pszichésen arra késztet más államokat és külföldi vállalatokat, hogy többet vásároljanak a foci uralkodóitól. Mello klasszikus példaként hozza Brazília esetét, amelynek a 2002-es bajnoki cím után kiugróan kezdett nőni az exporttevékenysége.

A döntő előtt Mello úgy nyilatkozott: a két nagy ország közül Argentína gazdaságán segítene jobban a VB-győzelem. Nem csak azért, mert Franciaország egyébként is címvédőként lépett pályára, így esetében a trófea nem lenne annyira nagy kereskedelmi kedvcsináló, de azért is, mert az argentin gazdaság helyzete erősen hasonlít az imént említett 2002-es braziléhoz, így a győzelem hatása is látványosabb eredményeket produkálna.

A közgazdász ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy modellezésének bizonyos elemei nem használhatóak abban az esetben, ha egy országban a megélhetési válság már elérte a kritikus szintet, a gazdaság pedig a legrosszabb recesszió rémével szembesül.

Egy adott, óriásira nőtt gazdasági problémát önmagában egy VB-győzelem képtelen enyhíteni

– mondta Mello, előrántva egy másik klasszikus példát is saját elméletébe illesztve: Spanyolország olyan súlyos gazdasági válságba került bő egy évtizeddel ezelőtt a szocialista Zapatero-kormány hibái miatt, hogy azon hosszú ideig (az 1986-os Maradonára és Argentínára utalva) sem Isten keze, sem a válogatottjának 2010-es világbajnoki győzelme nem tudott segíteni.

Most azonban az várható, hogy Argentínán lehet és tud is segíteni a világbajnoki győzelem.

Érdekességként megjegyzendő, hogy a mostani győzelmet megelőzően Argentína utoljára 1986-ban nyert labdarúgó-világbajnokságot, amikor az ország szinten nagyon nehéz helyzetben volt. Akkor Diego Maradona vált nemzeti hőssé, csak úgy mint napjainkban Messi.