Az alapfokon eljáró Bákó Megyei Törvényszék a 2022. február 10-én hozott ítéletében kimondta:
"érvényteleníti a 2018.12.17/69-es építési engedélyt, amelyet Dormánfalva (Darmanesti) polgármestere állított ki a nemzetközi temető emlékművének és a román hősök ötven keresztjének a felállítására, és elrendeli az engedély alapján elvégzett munkálatok megszüntetését".
A vesztes felet 350 lej perköltség kifizetésére is kötelezte.
"A mai nap jogerős döntés született abban az úzvölgyi perben, melynek tárgyát a keresztek elbontása képezi. Vagyis ennek a döntésnek értelmében a kereszteket el kell bontani"
- reagált pénteken a jogerős ítéletre közösségi oldalán a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat. A szervezet korábban Csíkszentmárton község oldalán próbált belépni a perbe, de a bírák a székelyföldi felek közül csak Csíkszentmárton község érdekeltségét ismerték el. Hargita megye számára azonban jóváhagyták, hogy Csíkszentmárton segítőjeként vegyen részt az eljárásban.
Ma győzött az igazság! Az ítélet végérvényes és visszavonhatatlan: az úzvölgyi katonatemetőben le kell bontani a betonkereszteket
- írta Facebook-oldalán Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke is a pénteki döntésre utalva. Mint fogalmazott, a székelyföldiek a törvény erejével folytatták a harcot az igazukért, csendben tették a dolgukat.
A végleges döntést több székelyföldi elöljáró is üdvözölte.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere korábban az MTI-nek azt nyilatkozta:
mindig tudták, hogy igazuk van, és bíztak abban, hogy az igazukat a bíróságon is megtalálják.
Ahogy arról az Origo már számos alkalommal írt, Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében.
KORÁBBAN A TEMETŐT MAGYAR KATONATEMETŐKÉNT TARTOTTA SZÁMON A MAGYAR KÖZÖSSÉG, ÉS CSÍKSZENTMÁRTON KÖZSÉG GONDOZTA.
2019. június 6-án többezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni azt.
Erről akkor a Székelyhon videóriportot közölt.
Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.
A TEMETŐFOGLALÓK KÖZÜL TÖBBEN AZ ELLENZÉKBEN POLITIZÁLÓ, SZÉLSŐSÉGESEN MAGYARELLENES ROMÁNOK EGYESÜLÉSÉÉRT SZÖVETSÉG (AUR) SZÍNEIBEN NYERTEK PARLAMENTI KÉPVISELŐI MANDÁTUMOT.
A temetőfoglalás ügyében számtalan per indult, amelyek egy része még folyamatban van.