Hónapok óta zajlanak az egyeztetések az új pedagógus-életpályamodellről, mellyel a kormány javítani akarja a pedagógusfoglalkoztatás szabályozási környezetét és a bérezés helyzetét is.
A modell célja emellett az is, hogy javuljon a pedagógusok társadalmi és szakmai megbecsülése.
A javaslat létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt és bevezeti az új, teljesítményalapú bérrendszert. Ez utóbbi a korábbi, ötfokozatú előmeneteli rendszerhez széles bérsávot rendel, amelyben az életkor nem lesz meghatározó elem. A teljesítményértékelési rendszerrel a törvényhozó egyik célja, hogy csökkenjen a pedagógusok adminisztratív terhe. Fontos eleme, hogy
aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyermekekkel, az többet is kereshet.
A fent említett, sávos bérstruktúra azért is fontos, mert a következő időszakban jelentős béremelés lesz több lépcsőben. (A béremelés egyébként az életpályamodelltől függetlenül elindult, januártól 10 százalékos emelést előlegezett meg a kormány a költségvetésből, a későbbiekben pedig ismét biztosítják a többletet a költségvetésből addig, amíg Magyarország hozzáfér a neki jogosan járó uniós forrásokhoz.)
A tervezet kiemelkedő eleme, hogy a kedvezményezett,
felzárkózó településen lévő köznevelési intézményben dolgozó pedagógusok az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak. Minden pedagógusnak jár továbbá a jövőben a jubileumi jutalom.
Az alapszabadságuk egységesen ötven napra emelkedik - ebből 15 felett rendelkezhet az igazgató. A szakmában a próba- és lemondási idő egységesen három hónap lesz, a felmondási idő a munkatapasztalat hosszától függően 2-8 hónap. A rendkívüli felmentés 15 napos lesz.
A heti óraszám pedagógusonként 22-26 óra, de ezen a téren a kormányzat további lehetőségeket is mérlegel.
Az idősödő pedagógustársadalom miatt
a kormányzat célja, hogy a fiatalokat a pályára vonzzák.
A Belügyminisztérium szerint a pedagógusképzés egyébként továbbra is népszerű, lesz utánpótlás.
A tárca köznevelési államtitkára, Maruzsa Zoltán korábban beszámolt arról:
az életpályamodell-javaslat benyújtását minden idők talán legátfogóbb érdemi-tartalmi egyeztetése előzte meg,
melynek során az 58 témakörből 34 területen változott jelentős mértékben az előterjesztés szövege. A szaktárca 20 alkalommal egyeztetett a javaslatról és 1500 oldalnyi írásos véleményt dolgozott fel. A kilencpárti egyeztetésen azonban a modellt erőteljesen támadó és az egyeztetéseket hiányoló baloldal önmagát leleplező módon nem volt hajlandó részt venni.
Maruzsa Zoltán a jelenséggel kapcsolatban úgy fogalmazott:
A baloldal magyarországi és brüsszeli aknamunkája ellenére a kormány mindent megtesz azért, hogy a pedagógusok bére bruttó 800 ezer forintra emelkedjen.
Dunai Mónika (Fidesz) egy parlamenti ülésen alapkérdésnek nevezte, hogy a parlamenti frakcióknak sikerül-e egyetértési pontokat találniuk a témában, és hangsúlyozta:
A baloldali politikusok itthon a pedagógusok béremeléséért tüntetnek, Brüsszelben pedig mindent megtesznek azért, hogy a Magyarországnak járó, a nagymértékű pedagógusbér-emeléshez szükséges pénzek ne érkezzenek meg.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a javaslatról szóló parlamenti vitában kiemelte: előbb-utóbb megkapja az ország a pedagógusbérek emelésére fordítható uniós pénzt, de arra, hogy ez az idén megtörténik, 50 százalék az esély.
A kormány a pedagógus-életpályamodellre vonatkozó tervezetet több hónapos, átfogó szakmai egyeztetés után nyújtotta be az országgyűlésnek. A jogszabályról július 7-ig, a parlament rendkívüli ülésének végéig szavazni fognak.