Körülbelül 100.000 liter szennyvíz gyűlik össze naponta a helyszínen (Japán északkeleti részén): a reaktorokat hűtő víz, a talajvíz és a beszivárgó esővíz. Most körülbelül 1.34 millió tonnát raktároznak körülbelül 1.000 acélkonténerben a tengerparti telephelyen és már nincs több hely. Japán évekig tartó vita után 2021-ben úgy döntött, hogy kiereszt naponta körülblül 500.000 liter szennyizet a tengerbe egy egy kilométer hosszú csövön keresztül.
Az erőmű üzemeltetője a TEPCO azt mondja, hogy egy speciális szűrőrendszer, az ALPS, eltávolított minden radioaktív elemet, kivéve a tríciumot. Felhígították a vizet, hogy csökkentsék a radioaktivitás szintjét 1.500 Bq/l (literenként 1.500 bequerelre), ami jóval a nemzeti biztonsági standard, a 60.000 Bq/l alatt van.
Tony Hooker az Adelaidei Egyetem nukleáris szakértője azt mondta, hogy a tríciumszint jóval a WHO ivóvíz szintje alatt van, ami 10.000 Bq/l. A tríciumot világszerte rendszeresen a víziutakba eresztik a nukleáris erőművek létesítményeiből. Évtizedeken át nem volt bizonyítékon alapuló káros környezeti vagy egészségügyi hatása. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az ENSZ atomi felügyelő szerve azt nyilatkozta, hogy a kiengedés megfelel a nemzetközi standardnak és nem lesz semmi káros hatása a környezetre.
A Greenpeace kedden azt nyilatkozta, hogy a víz megszűréséhez használt technológia hibás és a Nemetközi Atomenergia Ügynökség teljesen figyelmen kívül hagyja a nagyon radioaktív üzemanyag hulladékot, ami folyamatosan minden nap lefolyik és szennyezi a talajvizet. A Greenpeace nemrégiben tüntetést szervezett.
Kína azzal vádolja Japánt, hogy szennyvízcsatornának használja a Csendes-óceánt. Peking júliusban betiltotta az élelmiszerimportot 10 japán prefektúrából és szigorú sugárzás vizsgálatot szabott ki az ország többi részéből származó élelmiszerre. Bár a szöuli kormány nem tiltakozott, sok dél-koreai megijedt és tüntetéseket szerveztek - és még várlási pánik is van a tengeri sót illetően.
A szennyvíz kieresztését - ami évtizedekig tart, hogy befejezzék - Japánban is ellenzik, különösen a halászati ipar, mely attól fél, hogy zuhanhat, az exportja mivel a fogyasztók és a kormányok kerülik a japán tengeri halat.
A kormány hónapokat töltött azzal, hogy próbálja megnyerni magának a szkeptikusokat otthon és külföldön, mindennel a Fukushima tanulmányutaktól a szennyvízben élő halakról való élő videó közvetítésig. Tokió igyekszik hárítani a dezinformációkat is, amit online terjesztenek a szennyvíz kieresztésről, mint például a manipulált, vagy régi fotók és állítások - melyket Japán tagad -, hogy lefizették a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget.
A sokkal veszélyesebb feladat továbbra is a radioaktív hulladék és rendkívül veszélyes nukleáris üzemanyag eltávolítása a 3 reaktorból, amik 2011-ben leálltak. A TEPCO azt tervezi, hogy robotokkal távolítja el az üzmanyagot, de félő, hogy a sugárzási szint olyan magas, hogy munkaképtelnné teszi még a távirányítású gépeket is. A teljes rettentő nagy folyamat várhatóan 30-40 évig tart és körülbelül 8 trillió yenbe (55 billió dollár) kerül.
(Forrás: https://phys.org/)