Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hollywood minden megtett annak érdekében, hogy az amerikai határvidék történeteiről tévhitekkel tarkított fantáziakép alakuljon ki az emberekben. A westernfilmek évtizedeken keresztül azt sugallták, hogy a cowboyok állandóan hadban álltak az indiánokkal, hogy minden cowboy fehér volt, a seriffek pedig kivétel nélkül törvénytisztelő polgárok.
Egy friss, hatrészes dokumentumsorozat a Viasat History műsorán (szeptember 22-én, pénteken 21:00-kor startol A határ címmel) arra vállalkozott, hogy utánajárjon az igazságnak, és leválassza a tévhiteket a valóságtól. Kiderül, hogy az indiánok közel se voltak olyan elmaradottak, és hogy az első cowboyok nem is fehérek voltak.
A bennszülöttek igazából maguk is bevándorlók voltak: 15 000 évvel ezelőtt Ázsiából érkeztek a kontinensre a jégkorszak idején befagyott Bering-földhídon keresztül, amely összekötötte Szibériát Alaszkával. Az amerikai indiánok 600 különböző törzsbe tömörültek, amelyekre más és más szokások, életvitel, hierarchia volt jellemző. Mikor Kolumbuszék megérkeztek az Újvilágba, nagyjából 5-10 millió bennszülött élt a kontinensen (egyes becslések szerint 25 millió). A nyugaton – főleg a sík vidékeken – élő indiánok hajlamosabbak voltak az ellenségeskedésre: ők gyűjtögető-vadász életmódot folytattak és ugyanazon földterületen rivalizáltak egymással. Ezzel szemben a Mississippitől keletre élő indiánok nyugodtabban, röghöz kötötten, falukban éltek. A Clint Eastwood-os, állig felfegyverkezett, egymásra lövöldözős képpel ellentétben sok terület valójában nem is volt annyira vad, és szigorúbb fegyvertartási törvényeket szabtak, mint manapság az Egyesült Államokban.
A filmek az indiánokat hajlamosak elmaradott, barbár népként ábrázolni, akik évszázadok óta nem fejlődtek, de az igazság az, hogy már akkor egy kulturálisan fejlett, több nyelvet beszélő nép élt a kontinensen, mikor az európaiak megérkeztek. A törzsek cserekereskedelmet folytattak egymással, ennek érdekében megtanulták egymás nyelvét, és rengeteget vándoroltak. Egyes törzsektől a földművelés sem állt messze; használták a tarlókat, öntözőrendszereket építettek. A spanyol hódítók által a XVI. században behozott és a kontinensen gyorsan elterjedő lovak az indián kultúrába történő integrálásával a távolságok lecsökkentek, a vadászat is egyszerűbbé vált. A telepesektől szerzett javakkal az indiánok folyamatosan kereskedtek, új tudásokra tettek szert, amiket gyorsan beépítettek a mindennapokba.
A westernek elengedhetetlen figurája nagyjából az 1800-as évek közepén jelent meg Amerikában. A vasútépítési láznak köszönhetően a távolságok lecsökkentek, a populáció erősen növekedni kezdett, őket pedig el kellett látni élelemmel. A marhahús volt a fogyasztási lista csúcsán, amihez szükséges volt a nyáj és annak terelő szakembere: ők lettek a cowboyok. A sajátos életvitellel járó szakma fortélyai Észak-Afrikában gyökeredznek, az itt élő mórok ülték meg úgy a lovakat, hogy könnyebben tudják irányítani az állatokat, míg Nyugat-Afrikából a kötél használata érkezett – mindkettő az amerikai kontinensre landolt rabszolgákon keresztül. A két technológia ötvözetét Mexikó keleti partjainál kezdték el használni az úgynevezett vaquerók – és ezt adaptálták a későbbi cowboyok is, így bizony, a történelem tanúsága szerint az első cowboyok fekete rabszolgák voltak. Később ezt a szakmát ugyan kisajátították a határvidékre érkező, egyedülálló fiatal fehér férfiak, de még sokáig alkalmaztak felszabadított rabszolgákat is erre a munkára, mert a vérükben volt.
(Forrás SchisCom)
