A demencia, például az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek, gyakran kognitív hanyatlással kezdődnek, ami a szellemi képességek lassú elvesztését jelenti. A kutatások szerint az étkezési szokások, különösen a mediterrán étrend segíthet megvédeni ezt a veszteséget.
A mediterrán étrendet a hagyományosan fogyasztott ételek inspirálták az olyan régiókban, mint Kréta, Olaszország és Dél-Spanyolország: leginkább a gyümölcsök és zöldségek, a feldolgozatlan gabonafélék, némi hal és sajt, valamint az olívaolaj fogyasztását helyezi előtérbe.
Bizonyított, hogy az élelmiszerek ilyen keveréke számos előnnyel jár, beleértve az agyunk potenciális egészségének javulását is. Az eredmények azonban ellentmondásosak, ami valószínűleg az önbevallásos táplálkozási kérdőívek használatának köszönhető – ezek ugyanis gyakran pontatlanok.
Korábbi tanulmányok bizonyos biomarkereket összefüggésbe hoztak a kognitív egészséggel, ezért egy nemzetközi kutatócsoport most ezt a megközelítést alkalmazta, amely szerintük pontosabb módszert jelent az étrendi expozíció és az egészségi állapothoz való viszonyának mérésére.
A mediterrán étrend betartását az étrendi biomarkerek segítségével vizsgáltunk és azt találtuk, hogy az fordítottan arányos az idősek hosszú távú kognitív hanyatlásával
– mondta Alba Tor-Roca, a Barcelonai Egyetem táplálkozástudományi és közegészségügyi kutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak.
A szakemberek összesen tizenkettő éven keresztül gyűjtött egészségügyi és kognitív adatok alapos elemzésével tárták fel a mediterrán étrend és az idősebb felnőttek kognitív hanyatlása közötti összefüggést.
A mediterrán étrend metabolomikus pontszámának (MDMS) létrehozásához a tudósok egy tizennégy pontos skálát használtak.
Ez a pontszám a mediterrán étrend hét fontos részének (zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, gabonafélék, tejtermékek, halak és zsírok) két lehetséges étrendi metabolomikai biomarkerén alapul.
Mindez a sejtfolyamatok termékeinek, az úgynevezett metabolitoknak nevezett kismolekulák tanulmányozására szolgál, amelyek szintje változhat a betegségek, az étrend és más környezeti tényezők hatására. A kutatók a mintában lévő metabolitok szintjének mérésével megismerhetik egészségünket és megtalálhatják a betegségek lehetséges biomarkereit.
A résztvevők szérumából nyert biomarkerek alapján étrendi metabolizmus-indexet készítettünk a mediterrán étrend részét képező élelmiszercsoportokra vonatkozóan
– magyarázta Cristina Andrés-Lacueva, a Barcelonai Egyetem táplálkozás- és élelmiszertudósa. – Amint ez az index ismert, értékelhetjük a kognitív károsodással való összefüggését.
A vizsgálat kezdetén vett vérmintáiból megmérték bizonyos anyagok, köztük telített és telítetlen zsírok, bélbaktériumok által termelt polifenolok és más növényi vegyi anyagok szérumszintjét is.
A tizenkét éves periódus alatt összesen öt neuropszichológiai tesztet végeztek, hogy meghatározzák kognitív képességeiket vagy azok károsodását.
A szakemberek végül a pontszámok és a szérum biomarkerek alapján védő összefüggést találtak a mediterrán étrend és az idősebb egyének kognitív hanyatlása között.
A Molecular Nutrition and Food Research folyóiratban publikált tanulmány szerint a mediterrán étrendet jobban betartó egyének jelentősen lassabb kognitív hanyatlást mutattak az alacsonyabb szinten betartókhoz képest.
Ezek az eredmények támogatják ezeknek a mutatóknak a használatát a hosszú távú követéses értékelésekben
– hangsúlyozta Tor-Roca. – A mediterrán étrenddel vagy más táplálkozási mintákkal kapcsolatos egészségügyi előnyök megfigyelése ezért is fontos, és így személyre szabott tanácsadást biztosíthatnak az idősebb korosztály tagjainak.
A vizsgálatnak azonban vannak korlátai: a metabolizmus-elemzéshez szükséges vérminták például csak a kutatás kezdetén álltak rendelkezésre, így a csapat nem tudta megvizsgálni a korábbi expozíciókat vagy a követés során bekövetkezett változásokat.
Ugyanakkor érdemes figyelembe venni azt is, hogy a táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai mindig összetettek.
Az eredmények összességében azonban megerősítik azt az elképzelést, miszerint a táplálkozási minták szerepet játszhatnak az agy egészségének megőrzésében és a kognitív károsodás kockázatának csökkentésében az életkor előrehaladtával.