Két keréken a világ tetejére

Kis hazánkban a szűkös anyagiak ellenére felemelkedőben vannak a technikai sportágak. Hogy ne menjünk messze, az ifj. Tóth János, Tóth Imre páros már több ízben szép sikerrel szerepelt rali vb-futamon, Baumgartner Zsolt pedig lehetőséget kapott Prost Forma-3000-es csapatánál. Talán mégis Talmácsi Gábor a legsikeresebb, aki sportágában a legjobbak között indulhat, és egyre nagyobb elismerést arat. Magyarország első gyorsasági motorversenyzője, aki a teljes világbajnoki sorozatban rajthoz áll. Az eddig lezajlott kilenc nagydíjon zöldfülűként már nyolc világbajnoki pontot gyűjtött, aminek egyenes következménye, hogy nagy csapatok is bombázzák ajánlataikkal. Húszéves kora és eredményei ellenére mégis egy sztárallűröktől mentes, nyílt tekintetű, józan gondolkodású, céltudatos fiatalember ül velem szemben, aki feltűnés nélkül egy Daewoo Matizzal érkezik a beszélgetés helyszínére.

- Azt hittem, sportosabb járgánnyal jelensz meg!
Talmácsi Gábor "Talma": Ezt a kisautót a szponzoromtól, a Daewoo Interautótól kaptam, s kiválóan megfelel a városban. Motorral pedig két okból nem jöhettem: nincs jogosítványom nagymotorra, és érthetően a család sem engedné. Nincs értelme kockáztatni. Néha robogózom, de a városban az is életveszélyes.

- Említetted a családod. A tavalyi carole-i Eb-futamon háromszor estél edzésen, ami után édesapád, Talmácsi István alaposan letolt...
Talma: Édesapám komoly szakember. Tulajdonképpen neki köszönhetem, hogy idáig ejutottam. Régebben egyfajta kabala volt az apai kritika, mert utána mindig jobban mentem, de most már, világbajnoki szinten nehéz tanácsot adni. Azon a futamon egyébként a 22. helyről rajtoltam és második lettem, de csak azért, mert a második futam utolsó körében örömömben túl sokat egykerekeztem, s így a két futam összeadódott ideje a második helyre volt elég.

- Igazából mennyire veszélyesek ezek a látványos kunsztok?
Talma: Nem hiszem, hogy egy profi motoros eleshet. Tavaly Brnóban Max Biaggi annyira "felvette" a gépet, hogy átesett a holtponton, s mindenki azt hitte: neki annyi. Ám ő csak belepöccintett a fékbe, és a motor visszaállt. Ha valaki fél, akkor ne csinálja, de ilyen esetben még nem volt példa esésre.

- Édesanyád, Sebesy Judit nem aggódik?
Talma: Bár nem mondta, de úgy érzem, már megszokta. Végül is a családunk azért dolgozott egész életében, hogy öcsémmel, Gergővel együtt - aki 15 éves és szintén versenyez - sikeresek legyünk. Rengeteg áldozatot hoztak, hogy eljussak idáig, s ezért nagyon becsülöm őket. Remélem, lesz lehetőségem mindezt meghálálni.

- Többszöri próbálkozás után sikerült bekerülnöd a vb-sorozatba. Húszévesen öregnek számítasz?
Talma: Úgy érzem, jobb, hogy most kerültem be, mert érettebb vagyok. Nem esztelenül száguldok, átgondoltan, nagyobb tapasztalattal versenyzem. Persze fiatalabban is lehet sikeres az ember. Ez főleg az olaszokra jellemző, akik könnyebben elfogadják a siheder szupersztárokat, bár már nekem sincs ezzel gondom. Négy-öt verseny alatt kiderült, hogy sokkal többet tudok, mint amire számítottak, így amit mondok, az úgy van.

- Hogy jössz ki csapattársaddal, Marco Petrinivel, akinél jóval sikeresebb vagy? Nem féltékeny?
Talma: Biztos, hogy van benne némi rossz érzés, mert ő már teljesített tavaly egy világbajnoki szezont, és így "főztem le" újoncként. Az első két versenyen ő volt előtérben. Mára teljesen megfordult a felállás, mert hozom az eredményt. Ez annak köszönhető, hogy technikailag sokkal felkészültebb vagyok, és amikor a csapat tanácstalanul áll, mindig kitalálok egy jobb beállítást, amitől gyorsabbak leszünk.

- Ennek ellenére a motor sebessége idén nem a legjobb. Tavaly a Hondád a "top speed" ötben volt, most pedig inkább a mezőny hátsó felébe tartozik. Te nem mered húzni?
Talma: Á, szó sincs róla! Ennek is megvan a miértje. A tavalyi pilótájuk 39 kilós volt, szemben az én 60 kilómmal, de már rájöttem, hogy tulajdonképpen ez nem is olyan fontos. Sokkal lényegesebb a kanyarból való kigyorsítás. Idén volt hetedik "top speedem", az egyenes végére én is felgyorsultam 240-re, de a kanyar után simán lehagytak a nagyobb teljesítményű motorok.

- A motorsportban néhány versenyzőnél - így nálad is - bevett szokás, hogy segítségül hívják a számítógépes játékokat. Versenyzőként hiteles véleményt tudsz nekünk mondani: tényleg ennyire élethűek ezek a játékok?
Talma: Számomra fontos volt, mert a legtöbb pályát nem ismertem. A PC használatával már nem voltak teljesen ismeretlenek az ívek. Ha jó a program, akkor tényleg a versenyhez hasonló sebességgel és fokozatban kell venni a kanyarokat. Némelyiknél a beállításokkal is érdemes kísérletezni. Szívesen foglalkoznék többet vele, de rengeteg dolgom van.

- Hogyan telik egy motorversenyző napja?
Talma: Többek között szponzori ügyekben tárgyalok vagy reprezentálnom kell. A legfontosabb, hogy mindennap személyi trénerrel kondicionálóedzéseket végzek. Le szeretnék adni 3-4 kilót, de nem súlyproblémáról van szó. Ha a negyvenkilós Uit (japán, hétszeres GP-futamgyőztes, jelenleg hatodik a világbajnokságban) vesszük például, akkor lenne miből faragni. Persze nálam csak egy kis szálkásításról van szó, mert a motor s a pilóta együttes tömege minimum 130 kg kell hogy legyen, s mivel az én esetemben 140, így nem vészes a különbség. Testvéremmel is sokat motorozunk két R6-osunkon, próbálok neki segíteni. No, ha mindezek után van időm, akkor leülök a számítógép elé vagy a barátaimmal bowlingozunk.

- A csapatnál nincs nyelvi problémád?
Talma: Egyáltalán nincs. Angolul már jól beszélek, olaszul pedig tisztában vagyok a technikai nyelvvel. Az alapok megvoltak, mivel régebben is dolgoztam olaszokkal. Cserébe megtanítom őket magyarul, de csak az egyszerűbb alapszavakra.

- Az égi áldás közepette eltűnnek a motorok közti különbségek, és jobban megmutatkozik a pilóta tudása. Te köztudottan esőmenő vagy. Amíg a Le Mans-i edzésen esett, 30 percig te álltál az első helyen. Ez azt jelenti, hogy ha átülhetnél egy igazán komoly gépre, te is az élmezőny állandó tagja lehetnél?
Talma: Valóban szeretek esőben motorozni, mert 16 éves pályafutásom alatt kikísérleteztem egy beállítást, ami úgy látszik, jól működik. Úgy vettem észre, hogy nagyon sok pilótánál jobb vagyok. Ha megkapnám a legújabb fejlesztéseket, és egy komoly csapatban versenyezhetnék, akik értenek a beállításokhoz, és nem csak kísérleteznénk - mert most ez folyik -, úgy érzem, világbajnok lehetnék. Mi saját fejlesztésű kittel megyünk, de például egy A-kit - egy komplett motorszett - bérlése egy évre 40 millió forint, s már most meg kell rendelni, hogy októberben eldöntsék, Talmácsi Gábor megkaphatja-e vagy sem.

- Ha már a pénznél tartunk, mennyi a csapat költségvetése?
Talma: A-kittel együtt körülbelül 400 millió forint lesz, de ebben minden benne van. A pilóták, az étel, az ital, repülőjegyek, kamionbérlés, a motor. Első hallásra talán óriási összegnek hangzik, de tudva azt, hogy Loris Capirossinak (olasz, háromszoros világbajnok, 22-szeres GP- futamgyőztes) csak az egyik motorját a mi éves költségvetésünknek megfelelő összegért bérlik a szezonra, akkor érzékelhető, milyen kevés pénzből dolgozunk.

- Eredményeid láttán kerülgetnek már a nagyobb csapatok?
Talma: Már öt ajánlatot kaptam, de nehéz lesz a döntés. Csábítanak olyan nagymenők, mint a Team Semprucci, akik komoly motort ajánlottak, de a jelenlegi csapatom, a Racing Service is mindent megtesz, hogy maradjak. Jól érzem magam, és ők is szeretnek, így ha minden ígéretüket teljesítenék (egy év olaszországi nyelvtanulás, motort és a teljes hátteret biztosítják), és néhány komoly változás történne a csapaton belül (új szerelők, az A-kit megvétele), akkor komoly esélyem lenne az előrelépésre. Ha viszont váltok, akkor szeptemberben be kell magam biztosítani egy előszerződéssel.

- Mekkora csapat dolgozik csak neked?
Talma: Van a főszerelő, aki az egészet koordinálja, aztán a saját szerelőm, aki a motort bütyköli. A csapatfőnök a futóműért felelős, a "press office manager" pedig az adatokat küldi az újságoknak.

- Szoktál találkozni a legnagyobb sztárokkal?
Talma: Hogyne! Nemrég volt egy jótékonysági futballmeccs, s ott Max Biaggival (olasz, négyszeres világbajnok, 37-szeres GP-futamgyőztes) együtt rúgtuk a labdát. Persze nem járunk össze, és igazi komoly barátom nincs is a versenyzők között, de mindenki kedves. Egyszer Perugini (olasz, háromszoros GP-futamgyőztes) segített, ami nagy szó, mert ha adnának is információt a szerelők, azt is csak feketén, pénzért tennék. Szóval az történt, hogy egy kanyarban rendszeresen egy másodpercet vesztettem, mire ő megmutatta az áttételeket a váltójában. A harmadik sebességi fokozatban volt egy apró különbség, s rögtön tudtuk, mi a megoldás. Az ilyen eset nem szokványos, de úgy látszik, ő ilyen típus.

- Elégedett vagy az idénnyel?
Talma: Azzal vagyok elégedett, hogy folyamatosan javuló teljesítményt mutattam. De inkább előretekintek. A következő három versenyt európai pályán, Brnóban, Estorilban és Valenciában rendezik. Ezeken a pályákon van esélyem, mert mindegyiket ismerem, de aztán már nehezebb Grand Prix-k várnak rám, mert az utolsó négy futam a tengerentúlon lesz. Nem
izgulok, mert az európai sikerek megnövelik majd az önbizalmam, és egyébként is: ott a számítógép...

Kovács Iván

Korábban:

Talmácsi az első tízben

Amíg a többi gyerek homokozott, Talmácsi motorozott