Két test, egy lélek - Opel Corsa 1.3 CDTi Cosmo és Suzuki Ignis 1.3 DDiS GS

A hazai kisautó-vásárlók két favorit modelljét a friss fejlesztésű, 1,3 literes turbódízel motorral teszteltük. A Fiat-csoporttól származó erőforrás "lelki társakká" teszi az egyébként gyökeresen eltérő Opel Corsát és Suzuki Ignist.

A nyomaték kedvéért

Az 1248 köbcentis, közös nyomócsöves befecskendezésű turbódízel egység mind a Corsában, mind az Ignisben nagyszerűen megállja a helyét. Városi forgalomban kellően fürgék az autók, a lendületes haladáshoz még csak nem is szükséges hosszan pörgetni az erőforrást, hiszen az már kezdettől megfelelően húz. A "gyorsulási versenyben" az Ignis egy hajszálnyival elmarad az Opeltől, ami a légellenállást növelő nagyobb homlokfelületnek tudható be, a kisebb csúcssebességet és a nagyobb átlagfogyasztást pedig az ötfokozatú sebességváltó rövidebb utolsó áttétele magyarázza. Egyébiránt mindkét erőátviteli egység jól megvezetett, de a "mi autónké" valamivel karcosabban, kicsit akadósan kapcsolható. Azért alapjáraton és erőteljes gyorsításkor meglehetősen dörmögős a motor hangja, míg nagyobb tempónál már a szél- és gördülési zaj is igyekszik elnyomni a zenét, vagy éppen a bent ülők beszélgetését. Autópályán sem vallunk azonban szégyent a kocsikkal, az Opellel például tizenöt csomag szalagparkettát szállítottunk Nyékládházáról Budapestre, de a Corsa a terhelés ellenére is könnyedén tartotta a 140-150 km/órás utazósebességet, csupán Gödöllő után, a meredek emelkedőn szeppent meg egy csöppet. Ilyenkor viszont a fékek kissé alulméretezettnek tűnnek (hátul mindkét autóban dobfék felel a lassításért), a villámos gépben pedig csak a GSi változathoz jár alapáras blokkolásgátló. Hegyi szerpentinen bátrabban kanyaroghatunk a Corsával, mivel az alacsonyabb súlypont miatt a karosszéria dőlése - legalábbis a magas építésű Suzukihoz viszonyítva - csekély, a kormányzás közvetlenebb, s az ülések is határozottabban tartják a testet. Rugózási komfort tekintetében szintén alulmarad az Ignis, bizony az egyszerű, merevtengelyes hátsó felfüggesztés ki nem állhatja az úthibákat, kanyarban az autó rendre elpattog róluk. Ugyanakkor földúton otthonosabban mozog a Suzuki, s az emelt hasmagasság (17 cm) kíméletes terepjárásra is alkalmassá teszi a kocsit. Mindkét járgány kellően gazdaságosan üzemel, de az öblösebb üzemanyagtank és a mérsékeltebb fogyasztás a Corsánál eredményez nagyobb hatótávolságot.

Végletesek

Az Opel Corsa és az 1,3 literes turbódízel motor párosához már 3,1 millió forinttól hozzájuthatunk, bár a háromajtós Essentia kivitelben mindössze a vezetőoldali légzsákot és az elektromos szervokormányt említhetjük a fontosabb alaptételek között. A dízel Ignis tesztünkben szereplő GS változatát távirányítós központi zárral, légkondicionálóval, fűthető első ülésekkel, hathangszórós, CD-lejátszós audiorendszerrel, elektromosan állítható ablakokkal és tükrökkel, négy légzsákkal, blokkolásgátlóval és elektronikus fékerőelosztóval tömték tele, ám 3,5 millió forintos vételára nem feltétlenül igazodik a vevőkör pénztárcájához. Ezért a közelmúltban eggyel alacsonyabb, GLX specifikációval is bevezették a kocsit - mintegy 300 ezer forintot spórolhatunk, amennyiben hajlandóak vagyunk lemondani a klímáról, a fűthető ülésekről és tükrökről, a látványos optikai elemekről, az alufelniről, a ködlámpáról és az oldallégzsákokról. Persze a tesztelt Cosmo specifikációjú Corsa értéke már jobban közelít a nívósabb Suzukiéhoz, ha viszont a szolgáltatásit is szeretnénk hasonló szintre hozni, még legalább félmillió forintot szükséges rákölteni.

Tóth Zoltán Zsolt, fotó: Hilbert Péter