Magyar motorosok a 2005-ös Dakaron III.

A 2005-ös Dakar magyar motorosai közül sokan a legesélyesebbnek Nagy Pétert tartják, pedig ő még soha nem próbált szerencsét a sivatagban. Azonban kemény, kitartó versenyző hírében áll.

Az Arrabona Motor SE 33 éves versenyzője a Magyar Enduro és Enduro-krossz bajnokság első osztályában versenyez, valamint több, nemzetközi extrém motorversenyen vett már részt. Gyermekkora óta versenyszerűen sportol, karatéban fekete övfokozattal rendelkezik. Jelenleg teljes erőbedobással edz a Dakarra. Ez mindennapi fizikai edzésből és heti 2-3 alkalommal motorozásból áll. Idén már négy motoros edzőtáborban volt, ahol profi olasz versenyzőktől tanulhatott. A felkészülés része továbbá egy marokkói edzőtábor, valamint tereprali-versenyen való részvétel.

- Időben jelentkeztél a Dakarra?
- Igen! Idén júliusig kellett leadni a nevezést és egyben befizetni annak díját. Azonban hiába tartották be a határidőt a jelentkezők, nem volt biztos a hely. Ugyanis a limitként meghatározott kétszázas létszámon felül még százötvenen jelentkeztek (eddig még soha nem voltak limiten felül)! Ezért a beérkezési sorrend döntötte el az indulási lehetőséget.

- A versenyen mit viszel magaddal vagy magadon?
- A nevezési díj sok részből áll, és ebben van annak a díja is, amiért vállalják egy 50 kg-os csomag szállítását, amibe azt tehetünk, amit akarunk. Sőt, még plusz két kereket is. Ezért én csak egy övtáskát és egy 3 literes "camel bag" kulacsot akasztok magamra. Szerintem még egy könnyű hátizsák viselése is fárasztó lehet a hosszú szakaszok teljesítése során. A motorra még talán rögzítek egy-két fontosnak ítélt holmit. Valamint feltétlenül viszek magammal két belsőt és szerszámokat.

- Ezek szerint tartasz a deffekttől?
- Az az igazság, hogy a szakaszok rajtjánál én minden nap tömör gumikkal vágok neki a távoknak, hisz a deffekttől én is tartok. Azonban még ez a gumi is használhatatlanná tud válni a nagyon rossz minőségű utakon. Ha ez előfordul, akkor vehetem hasznát a belsőknek, amit egy patron segítségével tudok felfújni. A szakaszok végén pedig mindig van lehetőség a szerelésre, amikor újból tömör gumi kerülhet a motorra.

- Tudtommal egy szerződtetett szerelő fog segíteni mindhárom magyar motorosnak. Mi lesz, ha többeteknek lesz gondja ugyanazon szakasz végén?
- Szinte kizárt, hogy egyszerre érjünk célba szorult helyzetben. Ezért gondolom, hogy beérkezési sorrendben azonnal hozzáláthat a közös szerelőnk a munkálatoknak.

- A többi magyar motorossal megbeszéltetek valami taktikát?
- Igen. Azt, hogy nincs taktika. Megbeszéltük, hogy mindenki a saját tempójában versenyez.

- Mi van akkor, ha valaki bajba kerül?
- Természetesen nem megyünk el egymás mellett, ha a másik gondban van. Megpróbálunk egymásnak segíteni, de ha ez nem lehetséges, akkor a másik tovább folytatja a versenyt.

- A szervezők több mindenre kérnek kauciót, többek között a gyorshajtásra is. Hogy is van ez? Nem húzhatod a gázt, ahogy a csövön kifér?
- Valóban, a gyorshajtásra is előre le kell tenni egy bizonyos pénzösszeget. A Dakar útvonala lakott területeket is érint, ahol mindenkinek be kell tartania a megengedett sebességet. Azért, hogy itt senki ne tudjon előnyt kovácsolni a "lassításból", kemény szankciókat vezettek be. Sőt, az ideiglenes táborhelyeken kötelező megbeszéléseket is tartanak, amiről nem szabad hiányozni. A mulasztás itt is súlyos eurókba kerül.

- Eddig nem vettél részt sivatagi megmérettetésen. Végig tudsz majd menni a versenyen?
- Ez nem lehet kérdés... Természetesen! Az idei évben már részt vettem olyan versenyen Romániában, ahol rajtam kívül csak hárman értek célba a kilencvenes mezőnyből. Valamint az Erzberg Rodeón 63. lettem a közel 1200-as mezőnyből. Most sem fogok szégyent hozni a magyar motorosokra, hanem öregbítem a hírnevüket.

Totos

www.motorsokk.hu