Subaru Legacy 2.0 - Ellenfél nélkül

Bizonyára észrevették már, hogy a Subaruk iránt mindig lelkesedünk. Nem is csoda, hiszen a nálunk járt modellek többnyire turbómotorosak és nagy teljesítményűek voltak, így játszi könnyedséggel csaltak széles vigyort az arcunkra. A legutóbb tesztelt Legacyban azonban a sorozat kétliteres alapmotorja dolgozott, "mindössze" 138 lóerővel...

Autósmozi: Subaru Legacy - 7:37 p.

Mielőtt beültem volna a Legacyba, én is azt kérdeztem magamtól: vajon nem lesz ez kevés? Hiszen az új Legacy elég nagy autó, ráadásul az állandó összkerékhajtás is elviszi a teljesítmény és a nyomaték egy részét. Ám néhány nap múltán szemernyi kétség sem maradt bennem: a legkisebb Legacy is úgy jó, ahogy van.

Megszépült

A Subaru nem tartozik a legismertebb márkák közé, ám akik tudják, hogy milyen kvalitású autókat is gyárt a japán cég, azok szinte kivétel nélkül elismerik a Subaruk erényeit. S azt is tudják, hogy a Subaru a múltban meglehetősen csúnyácska autókat készített. Ezt követte a jellegtelen Subaruk sora, ám napjainkra beköszöntött a szépek korszaka is. Az új Legacy/Outback sorozat például kifejezetten elegáns, mutatós. Nem úgy, mint az európai autók, hanem a maga távol-keleties, japános szépségével - harmonikus, hivalkodásmentes, letisztult és otthonos. Emberi léptékű, tökéletes gép. Az első lámpák alul körívvel megbontott vonalvezetése egyéni arccal ruházza föl a Legacyt, az oldalnézetet a lendületes és sportos tetőív uralja, a far pedig az ívelt hátfal révén markáns.

Az utastérben a visszafogottan elegáns középkonzol és az ezüstös gyűrűkbe foglalt órák a legszembeötlőbb elemek, ám ez csak a máz, a design. A mindennapok során a mélyen lévő, de kényelmes és öblös ülések, az elöl tágas, hátul átlagos helykínálat sokkal fontosabbak. Hétköznapi igényeknek nyilván megfelel a 433 literes csomagtartó is, aki pedig rendszeresen sok holmit vagy kutyát, kerékpárt szállít, annak vonzó lehet a 300 ezerrel drágább és sokkal jobban variálható rakterű kombi. S miközben a Legacy összeszerelési minősége továbbra is a régi (azaz meggyőző és hibátlan), jó volt látni és érezni, hogy az új sorozatban igényesebb, tetszetősebb műanyagok veszik körül az embert.

Maradt a régi

Míg a Legacy megjelenése látványos változáson esett át, a Subaru szerencsére hű maradt jól bevált műszaki megoldásaihoz. Érdekes a keret nélküli oldalablak, ez azonban nem több, mint egyedi részlet. A lényeg az alumíniumból készülő boxermotor, amely sokadik virágzását élve (a 90-es években 115, 122 és 125 lóerős változatai is voltak) az új Legacyban immár 138 lóerős. A kétliteres lökettérfogatból nyert 138 lóerő manapság nem sok (a nyomaték 187 newtonméter, ami ekkora szívómotorok között szintén átlagos érték), ám a jól eltalált váltóáttételek révén a Legacy mégis dinamikusan mozog. A rövid első és második miatt a sprint elején gyorsan kilő, a hosszúra vett ötödik fokozatnak köszönhetően pedig autópályán játszi könnyedséggel - és meglepően kevés zajt keltve - hozza a 170-180-as utazósebességet.

A boxer építési módja sok előnyt is rejt: mivel a motor lapos, az autó súlypontja lejjebb került, tehát kanyarban stabilabb. Az egymással szemben mozgó dugattyúk kioltják a soros négyhengeresek dugattyúinak föl-le mozgásából adódó vibrációkat, ezért a Subaru boxere nagyon simán, finoman jár. Ezt a mellékesnek tűnő előnyt egyébként fölfoghatjuk biztonsági tartalékként is, hiszen egy Legacyban a rezgésmentesen, a soros, négyhengeres motoroknál finomabban járó boxernek köszönhetően a vezető nyilván később fárad el és vét hibát. A Subaru mérnökei szinte minden évben javítanak kicsit a kétliteres alapmotoron: a több lóerő mellett az új modellévre a kisebb fogyasztás is fontos érv a gép mellett. A tavaszelő hűvösebb napjain ugyan nem használtam a klímaberendezést, de a teljesítmény, a kocsi tömege és az összkerékhajtás miatt a 9,7 literes átlagfogyasztás így is nagyszerű eredmény.

/auto/ujdonsag/20040913sportosabb.html